Svéd kutatók közel egy évtizedig dolgoztak rajta, és elsősorban az épületek fűtésénél lehet jelentős szerepe. Pár éven belül kerülhet kereskedelmi forgalomba.
A naperőműfarmok bekerülési költsége 85 százalékkal csökkent 2010 óta, és a szélenergetikai beruházások is jelentősen olcsóbbak lettek.
Egyre nagyobb energiaráfordítással lehet csak felhasználni a fosszilis energiahordozókat, így szerepük a klímaváltozástól függetlenül is megkérdőjeleződik.
A napenergia-termelés hazai felfutása azt is jelenti, hogy pár évtized múlva rengeteg újrahasznosításra váró napelempanel lesz az országban.
Új technológia és kiköltekezés nélkül is átállhat a világ kizárólag megújuló energiaforrások használatára 2050-ig. Ez elég is lenne a klímakatasztrófa elkerüléséhez, állítják több éves modellezés után finn és német kutatók.
Hiába épül a sok szélerőmű, ha a klímaváltozás miatt egyre kevésbé fúj a szél.
Csak tavaly több mint 7000 napelemes rendszert állítottak üzembe. Míg az elmúlt években az uniós pályázatok hajtották a piacot, most a lakosság.
Egy késő tavaszi napsütéses napon jellemzően óriási mennyiségű áram zúdul az energetikai hálózatra.
A megújuló energia lassan támogatás nélkül is veszteségessé teszi a nukleáris és szénerőművek építését.