Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. május 9. 06:54 Pénz, Vállalat

A rezsicsökkentés hazavágta a lakossági napelempiacot, de Matolcsyék segítettek

Rákaptak tavaly a magyar háztartások a napenergiára, ám az még így is csak a töredékét adja a megújulók hazai termelésének. Szakértők szerint ugyanakkor most már gazdasági érvek is szólhatnak egy napelemes rendszer telepítése mellett, így a piacon a környezettudatos fogyasztókon túl megjelent egy újabb felhasználói kör is.

Becsléseink szerint tavaly több mint 7000 napenergiát használó, úgynevezett háztartási méretű kiserőművet (hmke) helyeztek üzembe Magyarországon. Ez harmadával több az egy évvel korábbinál, de még az eddig rekordnak számító 2016-os adatnál is jó 10 százalékkal nagyobb. A trendeket jól mutatja, hogy nyolc éve még csak 165 ilyen hmke volt az egész országban, 2017 végére azonban ez a szám 27 ezer fölé nőtt.

 


A tavalyi új beszerelésekre pontos számot azért nem lehet mondani, mert az illetékes hatóság egyelőre nem tette közzé az egész évre vonatkozó jelentését. Ám lapunk megkereste a hálózati cégeket, akik közül a pontos adatot ugyan nem mindegyik árulta el, a korábbi hivatalos számokból  kiindulva arra jutottunk, hogy 7000 és 7100 között lehetett a 2017-ben felszerelt hmke-k száma.

Ami talán még a növekedés nagyságánál is érdekesebb, hogy az elmúlt időszakban láthatóan átalakult a fogyasztói kör is. A rezsicsökkentést követően ugyanis a háztartások körében némileg mérséklődött a napelemláz. A napelemes rendszerek megtérülése egyébként is erősen kérdéses volt korábban, a mesterségesen leszorított árak mellett pedig már csak nagyon hosszú időtávon hozta vissza a befektetett pénzt egy ilyen beruházás.

A piac azonban ennek ellenére 2014-ben és 2015-ben is dinamikusan fejlődött, méghozzá az uniós támogatásoknak köszönhetően. Ennek magyarázata, hogy 3-4 évvel ezelőtt rengeteg állami, önkormányzati tulajdonban lévő intézményben (iskolákban, kórházakban, rendelőkben, polgármesteri hivatalokban) építettek ki napelemes rendszereket pályázati pénzből. Emellett a rezsicsökkentésből kihagyott vállalati szféra is élénkebb érdeklődést mutatott a zöld megoldások iránt.

 

 

Az állami rezsiholding hálózatára például 2014-ben és 2015-ben is több mint 300 ilyen hmke-t kapcsoltak rá vállalkozások vagy intézmények. Márpedig a három hálózati cégcsoport közül a Nemzeti Közműveké éri el a legkevesebb fogyasztót, így náluk van a legkevesebb ilyen rendszer is. Az említett két évben például összesen alig 1700 ilyen minierőművet telepítettek, azaz abban az időszakban a beszerelések 35-40 százaléka valamilyen intézményi fogyasztónál történt. Ha a többi cégnél is hasonló volt az arány, akkor 2014-ben és 2015-ben összesen 3500-4000 hmke-t létesíthettek országszerte ennél a körnél.

Ez egyébként a beszerelt napelemes rendszerek átlagos kapacitásán is elég jól látszik. A cégek és az állami intézmények ugyanis jellemzően nagyobb teljesítményű kiserőműveket telepítenek. Ennek megfelelően a rezsicsökkentés után nagyon látványosan megugrott az átlagkapacitás: míg addig egy-egy fogyasztó jellemzően 6-7 kilowattos rendszert telepített a háza tetejére, addig ebben a két évben ennek a másfélszerese volt a jellemző.

 

2016-ban azonban ismét beindult a növekedés a lakossági piacon is, és ami kifejezetten érdekes, hogy az ágazati szakértők szerint ez sem volt teljesen független a hazai gazdaságpolitikától. A hagyományosan környezettudatos fogyasztók mellett ugyanis megjelent egy másik érdeklődő kör is: a megtakarítással rendelkező nyugdíj előtt állóké. Közülük egyre többen gondolják úgy, hogy a korábbi években félretett pénzüknek a legjobb helye egy ilyen kiserőműben lenne, mivel így a nyugdíjas években teljesen meg tudják spórolni a rezsit.

Ebben pedig nagyon komoly szerepet játszik a Matolcsy György vezette jegybank által teremtett kamatkörnyezet, ami az alacsony hozamok miatt más befektetésektől az ilyen beruházások irányába tolja a lakosság egy részét. A növekedés ráadásul öngerjesztő folyamat, egyes felmérések szerint ugyanis azon a környéken, ahol valaki már szereltetett napelemet a háza tetejére, a szomszédok is sokkal nagyobb eséllyel lépik meg ugyanezt.

Az új lakossági boommal az átlagos kapacitás is visszaesett 7 kilowatt környékére. Ez persze még mindig elég sok, és nemcsak azért, mert rengeteg helyet foglal a háztetőn, hanem mert egy átlagos családi ház éves fogyasztásának fedezéséhez ennek valószínűleg a fele-kétharmada is elég lenne. Egy ilyen teljesítményű rendszer ugyanis nagyjából 8400 kilowattóra áramot termel évente (1200 napos órával számolva), ami duplája egy 3-4 fős háztartás fogyasztásának. Egy normál családi ház felhasználása csak akkor közelíti meg ezt a szintet, ha a fűtés is elektromos, ilyenkor azonban nem csak a villanyt, hanem a gázszámlát is ki lehet váltani egy napelemes rendszerrel* És nyilván a korábbi gázfűtés átalakításával..

Persze még most is vannak intézményi vásárlók, ami felfelé húzza az átlagot, de a hálózati cégeknek az a tapasztalata, hogy a lakosság is egyre nagyobb rendszereket telepít. Ennek magyarázata, hogy a költségek nem teljesen arányosan emelkednek a napelemes rendszer teljesítményével, vannak olyan elemek, amiket mindenképpen meg kell venni, azaz egy kisebb hmke-nél az egy kilowattnyi kapacitásra jutó ár nagyobb. Így, ha már belevág az ember, elvileg megéri nagyobb rendszert vásárolni.

Túl nagyot azonban nem, hiszen a jelenlegi szabályozási környezetben a háztartás fogyasztásánál sokkal nagyobb kapacitást kiépíteni már nem annyira kifizetődő. Míg ugyanis a felhasználásunkat teljes egészében megspórolhatjuk, a fogyasztásunk fölött termelt áramot már sokkal alacsonyabb áron veszik csak át.

 

A hmke-k terjedése egyébként a hazai termelési adatokon is látszik. Míg 2011-ben még a megújulókon belül sem érte el az 1 százalékot a napenergia részesedése, 2016-ban már 6 százaléknál tartott. Akkor 201 gigawattóra áramot állítottak elő így Magyarországon, igaz, ez még mindig csak a töredéke annak, ami biogáz vagy biomassza elégetéséből származik.

Pénz Vállalat E.On Elmű háztartási méretű kiserőmű hmke napelem napenergia nkm Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Stubnya Bence
2023. február 3. 09:08 Pénz, Támogatói tartalom

Felmerült az ötforintos érme kivezetése, de a fillér története alapján még lehet jó pár éve

Bár nem példa nélküli, hogy a pénzek kivezetését az alapanyaguk drágulásával indokolják, az esetek többségében inkább a huzamosabb ideig tartó infláció az, ami miatt az érméket kivonják a forgalomból.

Fabók Bálint
2023. január 31. 09:27 Közélet, Pénz

Egyre inkább csak Magyarországról és Oroszországról szól a közép-európainak szánt bank

Csehország és Szlovákia a napokban lépett ki, és hamarosan Bulgária és Románia is ki fog a budapesti székhelyű IIB-ből, amelyet az USA ki akart szorítani.

Fabók Bálint
2023. január 27. 04:34 Pénz, Vállalat

Kis alföldi faluból indult, ma már százezrek előtt villog Ferrarijaival a legkülöncebb magyar multimilliárdos

Top 50-es magyar milliárdos még nem engedte be annyira a nyilvánosságot a magánéletébe, mint az életéről milliós nézettségű videókat posztoló Jákob Zoltán.

Fontos

Jandó Zoltán
2023. február 3. 17:24 Adat

Egymilliárd köbméterrel kevesebb gázt fűtöttünk el, jórészt a rezsiemelés miatt

Januárban is hatalmasat esett a magyarországi földgázfelhasználás. A fogyasztás a 2022-es szinttől és a korábbi évek átlagától is jó 30 százalékkal maradt el.

Jandó Zoltán
2023. február 3. 04:34 Vállalat

Tavaly a gyár fejlesztéséről tárgyalt Szijjártó, idén bezárja az Electrolux

Összeomlott a kereslet, megugrottak a bérek, a termelést Nyíregyházáról részben Olaszországba viszik vissza.

Pálos Máté
2023. február 2. 04:34 Közélet

Nem szaladt volna bele az Erasmus-pofonba a kormány, ha van fék és ellensúly

Néha talán még a kormánynak sem jönne rosszul, ha lenne valamilyen fék a brüsszeli fal előtt, ennek hiányában marad az elhúzódó csata az Európai Bizottsággal.