A hőhullám miatt felpörögtek a füstokádó erőművek, ami tovább ront a helyzeten
Az Európát gyötrő hőhullámot jórészt anticiklonok (magasnyomású légköri képződmények) okozzák, amelyek szokatlanul hosszan tartanak az idei nyár során. Ezek miatt nemcsak melegebbé és szárazabbá, hanem szélcsendesebbé is vált az időjárás, méghozzá annyira, hogy a szélerőművek által megtermelt energia mennyisége jelentősen visszaesett. A nyári anticiklonok normális jelenségnek számítanak a kontinensen, az viszont már nem, hogy ilyen sokáig tartanak.
A Bloomberg cikke szerint az európai szélerőművek által termelt energiamennyiség 20 százalékkal maradt el idén júliusban az átlagtól. A visszaesés Nagy-Britanniában a gázárakon is meglátszik, azok ugyanis 2013 óta nem voltak olyan magasak, mint most, mivel a kieső szélenergiát hőerőművekkel tudják csak pótolni az országban. A szélerőművekre szintén nagyban támaszkodó Németország abban a szerencsés helyzetben van, hogy a légmozgás hiányát ellensúlyozták a napsütéses órák, amelyek száma szokatlanul magas volt a szélsőséges időjárás miatt, így a német napelemek csúcsra járatva működhettek a múlt hónap során.
Pascal Storck, a megújuló energiaforrásokkal és meteorológiai mérőberendezésekkel is foglalkozó Vaisala vezetője szerint az éghajlatváltozás jelentős veszteséget okoz a szélerőművek üzemeltetőinek. 2015 elején az Egyesült Államokat sújtotta hasonló szélcsend, ami az amerikaiaknak már megmutatta, hogy a zöldenergiával kapcsolatos befektetések esetében rendkívül fontos, hogy azokat megosszák a különböző technológiák és helyszínek között – most az európaiak is megkapták ezt a leckét.
Az előrejelzések szerint legalább októberig ki fog tartani a viszonylag szélcsendes idő, viszont az északi féltekén a tél közeledtével csökken a nappalok hossza. A naperőművek tehát egyre kevésbé tudják majd pótolni a kieső szélenergiát, így még tovább nőhet az igény a hőerőművekben előállított villamosenergia iránt. Ez pedig az üvegházhatású gázok fokozódó kibocsátásához vezet, ami végső soron az éghajlatváltozást erősíti.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
