Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Korábban jó ötletnek tűnhetett a jegybanki alapítvány vagyonának beolvasztása az MNB-be, de a botrány és vagyonvesztés után már nagyon más a helyzet.
A devizapiac az utóbbi időben csak a jó híreket hallja meg, a nagy kormányzati költekezésről szóló bejelentések sem törték meg a forint erősödését.
Október óta először járt az euró árfolyama 400 forint alatt szerda délelőtt, a további erősödést viszont kockázatok övezik.
Nemcsak az olcsóbb számlacsomagok miatt éri meg sokak számára váltani, hanem az új ügyfeleknek járó 30-50 ezer forintos ajándékpénzek miatt is.
A forint gyengülése és az energia drágulása ellenére a fogyasztói infláció visszafogott maradt, de a korábbi mintázat alapján ez gyorsan megváltozhat.
Kínálati korlátokba ütközhetnek jövőre a zöld technológiai vagy épp honvédelmi beruházások, ami új inflációs sokkokat eredményezhet.
Idén már több mint 31 százalékkal drágult a nemesfém, és könnyen lehet, hogy még nincs vége az emelkedésnek.
A magyar társadalom legjobban kereső ötödének reáljövedelme több mint 20 százalékkal nőtt 2021 elejéhez képest, miközben a legrosszabbul kereső 40 százaléké csak valamivel több, mint 10 százalékkal.
A kormány élénkíteni akarja a gazdaságot a választások előtt, ami miatt kockázatos helyzetben találhatja magát a Magyar Nemzeti Bank következő elnöke.