Kiben merülne fel a mobiltelefon- vagy internet-előfizetésének felmondása, ha a szolgáltatások 20-30 százalékkal megdrágulnának? Valószínűleg nagyon kevesekben, ami nagy lehetőséget jelent a távközlési cégeknek.
A légitársaságra kiszabott 300 millió forint nem számít túl nagy fogyasztóvédelmi bírságnak, de érdekes lesz látni, hogy pontosan miért kapta a cég.
Nagyon látványos, hogy mennyivel több nyereséget érnek el az építőiparban a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló nagyvállalkozók cégei.
Az építőipart minden jel szerint azért nem sarcolja a kormányzat a megugró nyereség ellenére sem, mert ezzel NER-es vállalkozók zsebéből venné ki a legtöbb pénzt.
Nagy-Britanniában az új vagy megemelt adók bevezetése egészen másképp zajlik, és figyelnek arra is, hogy ne fogják vissza a gazdasági teljesítményt.
A lakossági gázszolgáltatás több európai fővárosban háromszorosára drágult, az áram ára pedig sok háztartás számára megduplázódott. Így már tényleg alacsony a rezsi itthon.
A kormány ugyanazt a stratégiát követi a különadókkal, mint 2010-ben, ám merőben más viszonyok uralkodnak a gazdaságban most, mint akkor.
A boltláncok megpróbálhatják a vásárlók és a beszállítók torkán lenyomni a különadót, de az egymással ellentétes folyamatok miatt nehéz jósolni.
Leporolta a kormány a 2010-es különadót. Az már egyszer bejött arra, hogy a magyar tulajdonú kiskerláncok ne fizessenek, a külföldiek viszont igen.
Kedden az uniós pénzügyminiszterek az osztrákok által kilúgozott javaslatról tárgyalnak, miközben a tagállamok mennek a saját fejük után.