Hírlevél feliratkozás
Avatar
2022. augusztus 10. 13:04 Közélet, Vállalat

Több ügyet vonhattak össze a Ryanair ellen, mert az áremelésért önmagában nem lenne büntethető

A Ryanairnek adott 300 millió forintos fogyasztóvédelmi bírságnál jóval nagyobbakat is kiszabtak az elmúlt években Magyarországon, nincs szó tehát rekordbüntetésről. Az ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy a kormánynak durván beszóló, minisztereket idiótázó fapados társaság valóban az extraprofitadó áthárításáért kapta-e a büntetést, amint az a politikai kommunikációban szerepel. Információink szerint inkább több korábbi eljárás összevonásáról van szó, amit az is indokolhatott, hogy önmagában az áremelés nem lenne büntethető: az uniós jog is deklarálja, hogy a légi vállalatok szabadon dönthetnek a díjszabásukról.

A Sára Botond főispán vezette Budapest Főváros Kormányhivatala kormánydöntés alapján indított június 10-én fogyasztóvédelmi eljárást az Európában piacvezető ír légitársaság ellen, húsz perccel azután, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ezt indítványozta. Nagy a kormány nevében a különadó (ez Európán belül utazásonként 3900 forint) utasokra való áthárítását elfogadhatatlannak nevezte, különösen, hogy azt a légitársaság a már megvásárolt jegyekre visszamenőlegesen is érvényesítette.

Az ügyben eljáró kormányhivatal akár 2 milliárd forintra is büntethette volna a Ryanairt, 2016 óta ugyanis ez a fogyasztóvédelmi bírságok felső határa. Ehhez és a nyilatkozatháború hevességéhez képest a 300 millió forint nem is tűnik olyan soknak, de

a megyei kormányhivatalok által korábban kiszabott büntetésekhez képest ez kifejezetten nagy összeg.

Az eseti eljárásokban adott bírságok jellemzően a néhány százezertől a néhány milliós nagyságrendig terjednek: 2020-ban a kormányhivatalok 3000 esetben összesen egymilliárd forint bírságot róttak ki, vagyis az átlagos büntetés nem sokkal haladta meg a 300 ezer forintot.

A légitársaságok azonban korábban is a legerősebben szankcionált vállalatok közé tartoztak. 2019-ben ismétlődő jogsértések miatt 300 millió forint bírságot kapott a Wizz Air is, a Ryanairnél pedig 2020-ban landolt egy 150 millió forintos fogyasztóvédelmi bírság, amiért érdemi információk nélkül hagyta egy ammani járat Pozsonyban rekedt utasait. (A repülőnek a rossz időjárás miatt kellett leszállnia a szlovák fővárosban Budapest helyett.)

Az igazán nagy büntetéseket azonban nem a kormányhivatalok, hanem a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szokta kiszabni, ők az utóbbi két évben több rekordbüntetést is adtak, igaz, a bíróságon ezek közül többet sikeresen támadtak meg a vállalatok. Ez történt a Bookinggal is, amely 2,5 milliárdos büntetést kapott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt (ez az ügy a magyar bírósági döntés után európai szinten még folyamatban van). A bíróság ugyanígy hatályon kívül helyezte a Telenor 1,8 milliárdos büntetését és a Facebookra a kereskedelmi célokra felhasznált ügyféladatok miatt kirótt büntetést is; a Vodafone-nak a cég hangzatos és túlzó kijelentéseket tevő reklámjai miatt adott 1,17 milliárd forintos bírsága után a GVH-t új eljárásra kötelezték.

A legmagasabb, jogerőre emelkedett fogyasztóvédelmi bírságot így Magyarországon idáig a be2.hu és a kapcsolódó társkereső oldalak luxemburgi bejegyzésű gazdája kapta, őket a hatóság 2020-ban 1,6 milliárd forintra büntette. A toplistán őket 862 milliós bírsággal az Alza, 800 millióval a Direct Group és 670 millióval a Magyar Telekom követi, de a Ryanair mostani büntetésénél többet kapott az ATV-n futó Ékszer TV tulajdonosa, valamint a Viagogo jegyértékesítő platform, és a gyerekeket a költségek elhallgatásával emelt díjas SMS-ekre buzdító Bongo nevű játék üzemeltetője is.

Az nem teljesen világos, hogy a Ryanair mostani ügyét miért a budapesti kormányhivatal vizsgálta, hiszen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúja esetén országos ügyekben a GVH lenne illetékes. De valójában az sem egyértelmű, hogy ténylegesen miért büntették meg az egyébként többféle fogyasztói panasz által érintett vállalatot. A kormány kommunikációja ugyanakkor az ügyet egyértelműen a különadó áthárításával köti össze.

Magyarországon a törvények mindenkire vonatkoznak. Az extraprofit-különadó megkerülését vagy áthárítását fogyasztóvédelmi vizsgálattal és bírsággal fogjuk büntetni a továbbiakban is!

– kommentálta a kormányhivatali döntést Varga Judit igazságügy-miniszter abban a posztban, amiben a kormányhivatal helyett ő adott elsőként hírt a 300 milliós bírságról.

Valójában azonban nem derül ki, hogy pontosan miért büntették meg a céget. A kormányhivatal nem tette nyilvánossá az indoklást és a konkrét jogsértéseket felsoroló rendelkezési részt, a G7 megkeresésére pedig azt közölte, hogy egyedi hatósági ügyekben született határozatokat minden esetben csak az ügyfélnek küldi meg, vagyis azt csak a Ryanair ismerheti. (A légitársaság hétfőn azt közölte, hogy még nem kapta meg a határozatot.)

Ennek híján mindössze a hárommondatos határozat ismert, ami ennyiből áll:

300 millió forintos fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki Budapest Főváros Kormányhivatala a Ryanair-DAC légitársaságra. A társaság ellen a kormányhivatal június 10-én indított fogyasztóvédelmi hatósági eljárást az extraprofit-különadó áthárítása miatt. A fogyasztóvédelmi hatóság a mai napon megállapította: a légitársaság jogsértést követett el, mert a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatával megtévesztette a fogyasztókat.

Ez alapján elsőre úgy tűnhet, mintha valóban a különadó áthárítása lenne az indok, de a fogalmazás kellően homályos: az eljárás ugyan a kormány indítványára ez alapján kezdődött, de akár ettől független ügyekben is megállapíthatták a bírságokhoz vezető tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot.

Információink szerint a kormányhivatal ugyanis több, a Ryanair ellen folyamatban lévő eljárást vont össze.

Korábban erre utalt az Igazságügyi Minisztérium is, amikor azt közölte, hogy „a Ryanairrel kapcsolatban nemcsak az extraprofit-különadó áthárításával kapcsolatos bejelentések érkeztek, hanem a fogyasztóvédelmi hatóság tapasztalatai szerint minden évben számos fogyasztói panasz is érkezik a légitársasággal szemben, többségében járattörléssel kapcsolatban”, ezért „a rendkívüli ellenőrzés során a légiutas-jogokkal kapcsolatos előírások betartását, esetleges tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megvalósítását, valamint a légitársaság panaszkezelését és árfeltüntetési gyakorlatát” vizsgálják.

Törvény szerint az elmúlt két év folyamatban lévő eljárásait lehet összevonni. Ez általában akár jobban is szolgálhatná a hatékonyabb fogyasztóvédelmet, mint az ügyek egyedi kezelése, a kormányhivatalok gyakorlatára azonban idáig mégsem volt jellemző – a Ryanair esetében azonban most mégis ez történhetett.

Ez a politikai szempontokon túl alapvetően jogi megfontolások miatt lehetett így, a Ryanair ugyanis a különadó kvázi áthárítása miatt a jogszabályok szerint valójában nemigen lenne büntethető. Nincs olyan szabályozás, ami tiltaná az áremelést, és a légitársaság joggal hivatkozik a 1008/2008-as EU-rendeletre is, amely minden uniós légitársaság számára lehetővé teszi, hogy saját választása szerint, tagállami hatóságok beavatkozása nélkül határozza meg, hogy milyen díjszabást alkalmaz az EU-n belül.

Az már kétesélyesebb, hogy egy bíróság hogyan ítélné meg azt, hogy a Ryanair a már korábban megvásárolt repülőjegyekre is ráterhelte utólag a 3900 forintos különadót. Ebben a magyar kormány álláspontja nem teljesen reménytelen: a visszamenőleges ármódosítás akkor sem elegáns, ha az utasok emiatt visszamondhatták az utazásukat, és ilyen esetben csatolt szolgáltatásokkal kapcsolatos (például egy szállás lemondása miatt előálló) károk is előfordulhatnak. Maga a különadó érvényesítése azonban az árakban legfeljebb politikailag támadható, így az ügy feltehetően még nincs lezárva. A Ryanair jelezte, hogy ha megkapják a fogyasztóvédelmi határozatot, fellebbezni fognak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA reptéri pénzbeszedés segíthet a Ryanairnek, hogy megszorongassa itthon a Wizz AirtA jegyárak a munkaerőhiány és az üzemanyagárak elszállása miatt egyébként is drágultak volna, de a diszkont légitársaságok az extranyereség-adó miatt sem fogják tudni tartani a régi árakat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak akkor nem veszi el az extraprofitot a kormány, ha baráti kezekbe kerülAz építőipart minden jel szerint azért nem sarcolja a kormányzat a megugró nyereség ellenére sem, mert ezzel NER-es vállalkozók zsebéből venné ki a legtöbb pénzt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTaláltunk 117 milliárd forintnyi extraprofitot ott, ahová a kormány nem akar nézniNagyon látványos, hogy mennyivel több nyereséget érnek el az építőiparban a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló nagyvállalkozók cégei.

Közélet Vállalat extranyereség-adó fogyasztóvédelem kormányhivatal különadó légi közlekedés légitársaságok Ryanair Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Fenyő D. György
2022. szeptember 26. 14:27 Élet, Közélet

Nagyságrendekkel kevesebb tananyagot kellene megtanítani az iskolában

Sok idő szabadulhat így fel, amit képességfejlesztésre lehet fordítani. Ha valaki nem képes szöveget értelmezni, akkor nemcsak egy új tudományt, hanem szakmát sem tud elsajátítani.

Kiss Péter
2022. szeptember 25. 16:44 Közélet, Pénz

Alaposan betárazva indul harcba az MNB az infláció ellen

De vajon elegendő lesz-e a muníció a forint árfolyamának stabiliziálásra, és a pénzromlás megfékezésére?

Bucsky Péter
2022. szeptember 25. 04:34 Adat, Közélet

Rogán 446 milliót, a legszegényebb államtitkár 4 milliót keresett tavaly

A miniszterek és az államtitkárok vagyoni helyzete között óriási a különbség. Orbán Viktornál 27-en is többet keresnek. A szja-kedvezményekkel százmilliót spórolnak a miniszterek, de Rogán Antal nem él a kedvezménnyel.

Fontos

Torontáli Zoltán
2022. szeptember 27. 04:34 Adat, Vállalat

Mennyivel olcsóbbak az árstopos magyar termékek, mint a szabadpiaci szlovák áruk?

Megnéztünk a szlovák és a magyar Lidl árait, látszik-e rajtuk, hogy az árstop miatti veszteséget hogyan kompenzálják.

Avatar
2022. szeptember 26. 16:23 Világ

Nem a jobboldal nyert nagyot, a baloldal bukott hatalmasat Olaszországban

A három jobboldali párt stabil parlamenti többsége a néhány százalékos javításuk mellett elsősorban a baloldal megosztottságának köszönhető.

Pálos Máté Hajdu Miklós
2022. szeptember 26. 04:24 Adat

Az abortusz egyre inkább a 24 év alattiak tapasztalata Magyarországon

Bár a sajtóban csak szívhangtörvény néven elhíresült rendelet több mint egy hete hatályos, mégsem egyértelmű, pontosan mi lenne az orvosok jogszabályi kötelessége, ahogy az sem, mire számíthatnak a várandós nők.

Ne hagyd ki