A Ryanairnek adott 300 millió forintos fogyasztóvédelmi bírságnál jóval nagyobbakat is kiszabtak az elmúlt években Magyarországon, nincs szó tehát rekordbüntetésről. Az ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy a kormánynak durván beszóló, minisztereket idiótázó fapados társaság valóban az extraprofitadó áthárításáért kapta-e a büntetést, amint az a politikai kommunikációban szerepel. Információink szerint inkább több korábbi eljárás összevonásáról van szó, amit az is indokolhatott, hogy önmagában az áremelés nem lenne büntethető: az uniós jog is deklarálja, hogy a légi vállalatok szabadon dönthetnek a díjszabásukról.
A Sára Botond főispán vezette Budapest Főváros Kormányhivatala kormánydöntés alapján indított június 10-én fogyasztóvédelmi eljárást az Európában piacvezető ír légitársaság ellen, húsz perccel azután, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ezt indítványozta. Nagy a kormány nevében a különadó (ez Európán belül utazásonként 3900 forint) utasokra való áthárítását elfogadhatatlannak nevezte, különösen, hogy azt a légitársaság a már megvásárolt jegyekre visszamenőlegesen is érvényesítette.
Az ügyben eljáró kormányhivatal akár 2 milliárd forintra is büntethette volna a Ryanairt, 2016 óta ugyanis ez a fogyasztóvédelmi bírságok felső határa. Ehhez és a nyilatkozatháború hevességéhez képest a 300 millió forint nem is tűnik olyan soknak, de
a megyei kormányhivatalok által korábban kiszabott büntetésekhez képest ez kifejezetten nagy összeg.
Az eseti eljárásokban adott bírságok jellemzően a néhány százezertől a néhány milliós nagyságrendig terjednek: 2020-ban a kormányhivatalok 3000 esetben összesen egymilliárd forint bírságot róttak ki, vagyis az átlagos büntetés nem sokkal haladta meg a 300 ezer forintot.
A légitársaságok azonban korábban is a legerősebben szankcionált vállalatok közé tartoztak. 2019-ben ismétlődő jogsértések miatt 300 millió forint bírságot kapott a Wizz Air is, a Ryanairnél pedig 2020-ban landolt egy 150 millió forintos fogyasztóvédelmi bírság, amiért érdemi információk nélkül hagyta egy ammani járat Pozsonyban rekedt utasait. (A repülőnek a rossz időjárás miatt kellett leszállnia a szlovák fővárosban Budapest helyett.)
Az igazán nagy büntetéseket azonban nem a kormányhivatalok, hanem a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szokta kiszabni, ők az utóbbi két évben több rekordbüntetést is adtak, igaz, a bíróságon ezek közül többet sikeresen támadtak meg a vállalatok. Ez történt a Bookinggal is, amely 2,5 milliárdos büntetést kapott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt (ez az ügy a magyar bírósági döntés után európai szinten még folyamatban van). A bíróság ugyanígy hatályon kívül helyezte a Telenor 1,8 milliárdos büntetését és a Facebookra a kereskedelmi célokra felhasznált ügyféladatok miatt kirótt büntetést is; a Vodafone-nak a cég hangzatos és túlzó kijelentéseket tevő reklámjai miatt adott 1,17 milliárd forintos bírsága után a GVH-t új eljárásra kötelezték.
A legmagasabb, jogerőre emelkedett fogyasztóvédelmi bírságot így Magyarországon idáig a be2.hu és a kapcsolódó társkereső oldalak luxemburgi bejegyzésű gazdája kapta, őket a hatóság 2020-ban 1,6 milliárd forintra büntette. A toplistán őket 862 milliós bírsággal az Alza, 800 millióval a Direct Group és 670 millióval a Magyar Telekom követi, de a Ryanair mostani büntetésénél többet kapott az ATV-n futó Ékszer TV tulajdonosa, valamint a Viagogo jegyértékesítő platform, és a gyerekeket a költségek elhallgatásával emelt díjas SMS-ekre buzdító Bongo nevű játék üzemeltetője is.
Az nem teljesen világos, hogy a Ryanair mostani ügyét miért a budapesti kormányhivatal vizsgálta, hiszen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúja esetén országos ügyekben a GVH lenne illetékes. De valójában az sem egyértelmű, hogy ténylegesen miért büntették meg az egyébként többféle fogyasztói panasz által érintett vállalatot. A kormány kommunikációja ugyanakkor az ügyet egyértelműen a különadó áthárításával köti össze.
Magyarországon a törvények mindenkire vonatkoznak. Az extraprofit-különadó megkerülését vagy áthárítását fogyasztóvédelmi vizsgálattal és bírsággal fogjuk büntetni a továbbiakban is!
– kommentálta a kormányhivatali döntést Varga Judit igazságügy-miniszter abban a posztban, amiben a kormányhivatal helyett ő adott elsőként hírt a 300 milliós bírságról.
Valójában azonban nem derül ki, hogy pontosan miért büntették meg a céget. A kormányhivatal nem tette nyilvánossá az indoklást és a konkrét jogsértéseket felsoroló rendelkezési részt, a G7 megkeresésére pedig azt közölte, hogy egyedi hatósági ügyekben született határozatokat minden esetben csak az ügyfélnek küldi meg, vagyis azt csak a Ryanair ismerheti. (A légitársaság hétfőn azt közölte, hogy még nem kapta meg a határozatot.)
Ennek híján mindössze a hárommondatos határozat ismert, ami ennyiből áll:
300 millió forintos fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki Budapest Főváros Kormányhivatala a Ryanair-DAC légitársaságra. A társaság ellen a kormányhivatal június 10-én indított fogyasztóvédelmi hatósági eljárást az extraprofit-különadó áthárítása miatt. A fogyasztóvédelmi hatóság a mai napon megállapította: a légitársaság jogsértést követett el, mert a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatával megtévesztette a fogyasztókat.
Ez alapján elsőre úgy tűnhet, mintha valóban a különadó áthárítása lenne az indok, de a fogalmazás kellően homályos: az eljárás ugyan a kormány indítványára ez alapján kezdődött, de akár ettől független ügyekben is megállapíthatták a bírságokhoz vezető tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot.
Információink szerint a kormányhivatal ugyanis több, a Ryanair ellen folyamatban lévő eljárást vont össze.
Korábban erre utalt az Igazságügyi Minisztérium is, amikor azt közölte, hogy „a Ryanairrel kapcsolatban nemcsak az extraprofit-különadó áthárításával kapcsolatos bejelentések érkeztek, hanem a fogyasztóvédelmi hatóság tapasztalatai szerint minden évben számos fogyasztói panasz is érkezik a légitársasággal szemben, többségében járattörléssel kapcsolatban”, ezért „a rendkívüli ellenőrzés során a légiutas-jogokkal kapcsolatos előírások betartását, esetleges tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megvalósítását, valamint a légitársaság panaszkezelését és árfeltüntetési gyakorlatát” vizsgálják.
Törvény szerint az elmúlt két év folyamatban lévő eljárásait lehet összevonni. Ez általában akár jobban is szolgálhatná a hatékonyabb fogyasztóvédelmet, mint az ügyek egyedi kezelése, a kormányhivatalok gyakorlatára azonban idáig mégsem volt jellemző – a Ryanair esetében azonban most mégis ez történhetett.
Ez a politikai szempontokon túl alapvetően jogi megfontolások miatt lehetett így, a Ryanair ugyanis a különadó kvázi áthárítása miatt a jogszabályok szerint valójában nemigen lenne büntethető. Nincs olyan szabályozás, ami tiltaná az áremelést, és a légitársaság joggal hivatkozik a 1008/2008-as EU-rendeletre is, amely minden uniós légitársaság számára lehetővé teszi, hogy saját választása szerint, tagállami hatóságok beavatkozása nélkül határozza meg, hogy milyen díjszabást alkalmaz az EU-n belül.
Az már kétesélyesebb, hogy egy bíróság hogyan ítélné meg azt, hogy a Ryanair a már korábban megvásárolt repülőjegyekre is ráterhelte utólag a 3900 forintos különadót. Ebben a magyar kormány álláspontja nem teljesen reménytelen: a visszamenőleges ármódosítás akkor sem elegáns, ha az utasok emiatt visszamondhatták az utazásukat, és ilyen esetben csatolt szolgáltatásokkal kapcsolatos (például egy szállás lemondása miatt előálló) károk is előfordulhatnak. Maga a különadó érvényesítése azonban az árakban legfeljebb politikailag támadható, így az ügy feltehetően még nincs lezárva. A Ryanair jelezte, hogy ha megkapják a fogyasztóvédelmi határozatot, fellebbezni fognak.
