A Spar és a magyar állam közötti csörte jogi-szakmai oldala helyett a kormány a jelek szerint most már a politikai szálra helyezi a hangsúlyt.
Az utóbbi egy évben a kormány rábeszéléssel igyekezett terelni a gazdasági szereplőket, most azonban, hogy újra kell a pénz, lesújt azokra, akik nem hallgattak rá.
Eddig 30 milliárd forintot inkasszált a kincstár az állammal perben álló fővárostól, amely a neki járó uniós pénzek jelentős részéhez azért nem jut hozzá, mert a pályázatokat nem írták ki.
Hosszabb távon sem a szóbeli nyomásgyakorlás, sem az egyes részpiacok kamatszintjeinek direkt, jegybanktól független irányítása nem célravezető.
Nem lenne meglepő, ha az ez év végi 8-9 százalékos áremelkedést jövőre éves átlagban 7 százalék körüli áremelkedési ütem követné.
Az ellenzék szerint ezzel a kormánypropaganda számára simítják el a terepet a lejárató kampányokhoz, ugyanakkor ez a módosítás az újságíró szakma számára inkább előnyös, mintsem hátrányos.
A magyar gazdaság válságálló és alkalmazkodóképes, a nehézségeket pedig külső körülmények okozzák a múlt héten benyújtott új konvergenciaprogram szerint.
Felpörögtek a héten az események, de a még teljesítendő feltételek között vannak olyanok, amelyekkel a kormány korábban erősen szembehelyezkedett.
Hogyan érinti a státusztörvény a nem állami szférában dolgozó tanárokat? Szakszervezeteket, egyházi és alapítványi iskolákban tanító tanárokat kérdeztünk.
Az ADOM diákmozgalom két tagjával beszéltünk az elmúlt év oktatási tüntetéseiről, személyes élményekről és a vidéki iskolák szerveződéséről.