Hírlevél feliratkozás
Karsai Gábor
2023. május 8. 17:19 Közélet

A gazdaságpolitika tökéletes, a kormány önbizalma töretlen

(A szerző a GKI vezérigazgató-helyettese. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A magyar kormány április végén az előírásoknak megfelelően benyújtotta az EU-nak 2023-27. évi konvergenciaprogramját. A több mint 70 oldalas dokumentum összefoglalja a kormány gazdaságpolitikai céljait, részletesen ismertetve a makrogazdasági és költségvetési folyamatokat, beleértve az idei és a következő négy évre vonatkozó számszerű előrejelzést is.

A szöveges elemzésben a kormányzat közismert szlogenjei köszönnek vissza. Eszerint a magyar gazdaságpolitika kihívásai gyakorlatilag mind külső okokra – a „keleti szomszédunkban kitört” háborúra és következményeire, az EU által Oroszországra kivetett szankciókra, az energiaárak elszállására, az Európa-szerte több évtizedes rekordokat döntő inflációra vezethetők vissza. A program többször is kitér az EU-transzferek Magyarországot megillető részének „mesterséges visszatartása” okozta veszteségekre: a befektetői bizonytalanságra, a jelentősen megnövekedett pénzpiaci kockázati prémiumra.

Arról legfeljebb utalások vannak, hogy Magyarországon tavaly mindmáig tartó, súlyos egyensúlyi válság alakult ki, mely a kiugróan magas inflációban és irányadó kamatban, a felborult külső és belső egyensúlyban, a forint gyengeségében egyaránt megmutatkozik. Arról pedig „természetesen” szó sem esik, hogy ebben döntő szerepe van az évek óta folytatott, egyre szélsőségesebb élénkítő, az európai piacgazdaság intézményrendszeréhez való igazodást a végsőkig halogató politikának.

Bizonyos eufemizmusra utal, hogy a dokumentum a tavaly második félévi – minden bizonnyal az idei első negyedévben is folytatódó – magyar recessziót a hagyományosan magas energiaimport-kitettség és a megsokszorozódott energiaárak következtében bekövetkezett átmeneti lassulásnak nevezi. Nem utal önbizalomhiányra az a megfogalmazás sem, miszerint „a tényadatok egyértelműen a magyar gazdaság válságállóságáról és alkalmazkodóképességéről tanúskodnak”. A tények sajátos szelekciója tükröződik abban is, hogy az elmúlt hónapok inflációjáról csak a januári tetőzés szerepel, arra nem térve ki, hogy ez az EU-ban messze kiugró szinten történt.

A kormányzat és az MNB között a növekedés vagy egyensúlyjavítás elsődlegessége témájában, konkrétan különösen a kamatszint magasságáról és az azt csökkenteni igyekvő kormányzati beavatkozásokról az elmúlt hónapokban kialakult vita igen visszafogottan szűrődik be a konvergenciaprogramba. Hiszen a kormányzat monetáris politikába való beavatkozása nem illendő az EU-ban. Ennek megfelelően a konvergenciaprogram csak általánosságban – nem az MNB-re kihegyezve – kérdőjelezi meg az Európa-szerte magas kamatok létjogosultságát, amikor a hangsúlyt egyrészt az ennek következtében lassuló gazdasági növekedésre, másrészt gyenge antiinflációs hatására helyezi.

Ugyanakkor a gazdasági növekedést serkentő lépések részletezése – a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramtól a Széchenyi Kártya kedvezményes hitelein át a gyármentő programig – nem hagy kétséget a kormányzat preferenciáit illetően. Miként az EU-ban listavezető magyar beruházási ráta méltatása sem. Tanulságos az is, hogy

a programban kiemelt kormányzati lépések jellemzően adminisztratív beavatkozást vagy pénzügyi támogatást és elvonást jelentenek, a verseny erősítéséről szó sem esik.

Árulkodó az is, hogy a központi költségvetés 2023-ra meghatározott öt fő célja között nem szerepel az antiinfláció, holott a kialakult, kiugróan magas áremelkedési ütemben nemcsak a laza monetáris, hanem a költekező fiskális politikának is nagy a felelőssége. E szempont kimaradásának talán a magas áremelkedési ütem miatti felelősség egyoldalúan jegybankra hárítása a magyarázata.

Az eddigi és követendő gazdaságpolitikáról tehát sok újdonságot nem tudunk meg. De változtak-e a számok az egy évvel korábbi konvergencia-programhoz, illetve a 2023. évi költségvetés idei módosításához képest?

2023-ra az idei konvergenciaprogram érezhetően pesszimistább a tavalyi, a nyáron elfogadott eredeti költségvetés alapjául is szolgáló konvergenciaprogram előrejelzéséhez képest. A mostani prognózis a GDP esetében a tavalyinál 2,6 százalékponttal alacsonyabb, a GDP-arányos államháztartási deficitnél viszont 0,4, az inflációnál pedig egyenesen 9,8 százalékponttal magasabb. Ugyanakkor ezek az új számok megegyeznek az idén elfogadott, módosított költségvetés számaival.

Ez az azonosság az időbeli közelség miatt egyrészt érthető, másrészt a széles körben túlzottan optimistának tartott megközelítés miatt igencsak megkérdőjelezhető. Például a konvergenciaprogram 2023-ra 1,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizál, miközben az EU 0,6 százalékosat, az MNB 0-1,5 százalékosat, a Consensus által mért áprilisi elemzői átlag pedig csak 0,2 százalék. Az eddigi adatok alapján szinte biztosra vehető a recesszió idei első negyedévben való folytatódása, ami ugyancsak óvatosságra int.

Az infláció esetében a kormány 15 százalékos előrejelzésével szemben az EU 16,4 százalékot, az MNB 15-19,5 százalékot valószínűsít, a Consensus elemzői átlaga 18,6 százalék. (Tegyük hozzá, az MNB alighanem tudatosan igyekezett olyan széles sávot választani, amelybe belefér a kormány prognózisa is.) Az első negyedévi 25 százalék feletti áremelkedés után igazi statisztikai bravúr kellene a 15 százalékos éves átlag megvalósulásához.

Érdekes, hogy miközben a kormányzat idei 1,5 százalékos növekedési előrejelzése a módosított költségvetésben szereplőhöz képest nem változott, a beruházások esetében a költségvetésben szereplő 1 százalékos visszaesés a konvergenciaprogramban 4,8 százalékra súlyosbodott, a háztartások fogyasztási kiadása pedig a 0,8 százalékos növekedésről 0,1 százalékos visszaesésre váltott.

Ezek reálisabb számok a korábbinál, bár a fogyasztás esetében sajnos ennél lényegesen nagyobb visszaesés valószínű.

Furcsa viszont, hogy a fogyasztás előrejelzett csökkenésbe fordulása közben a várt infláció egyáltalán nem változott, a keresetek prognosztizált növekedése és ezzel a reálkereset pedig egészen minimálisan módosult.

Ahhoz, hogy a fogyasztás és a beruházás csökkenése ellenére a GDP-előrejelzés ne változzon, a konvergenciaprogram a külkereskedelmi export/import olló nemrég gondoltnál sokkal markánsabb szétnyílását, az exportképesség és az importigényesség jelentős javulását várja. Ez, ha talán túlságosan optimista mértékben is, de indokolt. Ugyanakkor nehéz szabadulni attól az érzéstől, hogy a korábban prognosztizált növekedési ütem és infláció melletti kitartás, valamint a fogyasztás csak egészen minimális csökkenésének előrejelzése nem egyszerűen gazdasági, hanem politikai és PR-megfontolások eredője, és ehhez kellett igazítani a külkereskedelmi prognózist is. Mindez óvatosságra int a számítások megalapozottságát, illetve összehangoltságát illetően.

A konvergenciaprogram 2024-re vonatkozó előrejelzése meglehetősen optimista, de a módosított 2023. évi költségvetés kitekintésében szereplő prognózishoz képest több tekintetben is valamivel reálisabbá vált. A jövő évi várható GDP-növekedés 4,1 százalékról 4 százalékra csökkentése jelentéktelen, de például a várható inflációnak a teljesen irreális 4,3 százalékról 6 százalékra, a GDP-arányos államháztartási hiánynak 2,5 százalékról a 2,9 százalékra emelése helyes irány, miközben mindhárom mutató továbbra is túl optimistának látszik.

Ez azért is gond, mert a 2024. évi költségvetést várhatóan idén is nyár elején fogadják el, és minden bizonnyal már javában készítik. Ez egyben azt jelenti, hogy jelentős mértékben a konvergenciaprogram átpolitizált számain fog alapulni. Ami azért problematikusabb az eddigieknél is, mert jövőre már nem lehet eltérni az EU költségvetési szabályaitól, és megindíthatók lesznek a Covid-járvány miatt három éve felfüggesztett túlzottdeficit-eljárások is. Bár a GDP-arányos államháztartási deficit azonnali 3 százalék alá csökkentésének előírásánál feltehetőleg rugalmasabb új követelmények lépnek életbe, a hiány markáns csökkentése elképzelhetetlen a valós helyzet és mozgástér, illetve az ennek megfelelő, nem csak papíron létező cselekvési terv nélkül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFolytatódó recesszió, lassan csökkenő infláció, ködbe vesző EU-transzferekMiközben a kormányzat egyszerre nyomja a fék- és gázpedált, az EU-megállapodáshoz vezető helyes irányhoz egy határozott kormánymozdulatra is szükség lenne.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKöltségvetési kockázatok és mellékhatásokA kormányt még válság idején sem az egyensúly megteremtése érdekli, hanem a hozzá lojális tulajdonosi csoportok terjeszkedési-növekedési lehetőségének megteremtése.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar válságkezelésnek még neve sincs, nemhogy stratégiájaA nyílt beszédhez annak kormányzati kimondására lenne szükség, hogy a cserearányok drámai mértékű romlása, a folyó fizetési mérleg deficitje az idei fedezetlen, adósság terhére történő növekedés kényszerű kiigazítása miatt nem teszi lehetővé a gazdasági visszaesés elkerülését.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet deficit infláció költségvetés konvergenciaprogram kormány Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2024. május 23. 10:43 Közélet, Vállalat

Sokmilliárdos pénzhegyen ülő állami cég került Lázár János alapítványának tulajdonába

Évről évre több milliárd forintos nyereséget ér el az a vállalat, amit most adott át ingyen az állam a Lázár János által kezelt alapítványnak.

Váczi István
2024. május 22. 17:06 Közélet, Pénz

Jó üzlet Magyarországnak a kínai hitel? Nagyot lódított Lázár János

Lehet, hogy az autópályák szépen termelik a bevételeket, de attól még nem lesz jobb üzlet a vasúti fuvarozás - márpedig kínai kölcsönből idehaza vasút épül.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 13:03 Közélet, Pénz

Megint romolhat az életszínvonal, ha háttérbe szorul az infláció féken tartása

Egy friss elemzés szerint átmeneti javulásban lehetünk, a választások után középtávon könnyen visszatérhet a mostaninál magasabb infláció.

Fontos

Stubnya Bence
2024. május 24. 05:10 Adat, Élet

Gyorsabban jövünk ki a megélhetési válságból a várakozásokhoz képest

Egyre több jel utal arra, hogy a tavalyi sokk után bátrabban fogyasztunk az év elején, mint ami várható volt. Kár, hogy az ipar közben mélyrepülésben van.

Stubnya Bence
2024. május 23. 13:49 Vállalat

Az egész magyar gazdaság megérzi, ha le kell állnia a gödi akkugyárnak

Komoly gazdasági érdekekkel állnak szemben a civilek jogos környezetvédelmi aggályai, ezért hatalmas tétje van a másodfokú bírósági döntésnek.

Torontáli Zoltán
2024. május 23. 05:07 Tech, Vállalat

Három magyar élelmiszerboltlánc kezd kísérletezni a személyzet nélküli nyitva tartással

Nagy az óvatoskodás a témában, mert az indulás erősen kísérleti jellegű lesz.