Eddig is domináltak az államilag támogatott Széchenyi MAX+ hitelek a kis- és közepes vállalkozásoknál, napokon belül pedig jönnek a még olcsóbb beruházási források.
Románia azért is előzhette a kanyarban Magyarországot, mert romlik a magyar kkv-k versenyképessége, aminek szerves része a digitalizáció alacsony szintje.
A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.
Dél-Korea 2017 után jelentősen növelte a kkv-k állami hitelezését, de az olcsó hitelek hatására romlott a vállalkozások teljesítménye.
Minden huszadik forint a kormányzati kiadásokból céges támogatásokra megy el. Ha csak az európai átlagnak megfelelő támogatásra költene a kormány, évi 330 milliárdot takaríthatna meg.
Hozott előrelépést a járvány, de továbbra is kérdés, hogy mi lehet a vállalkozások számára az a terület, ami miatt mindenki számára nyilvánvalóvá válik: nem érdemes kimaradni a digitalizálódásból.
Bucsky Péter kollégánknak ítélte a decemberi Minőségi Újságírás Díjat a Főszerkesztők Fóruma hiánypótló cikksorozatáért, amely az uniós támogatásokat nyert cégeket és a támogatásnak a teljesítményükre gyakorolt hatásukat elemezte makrogazdasági dimenziókban.
Azt várnánk, hogy a támogatás megdobja egy-egy vállalkozás növekedését, de pont fordítva történt az elmúlt években, ami rendszerhibára utal.
A Magyarországon működő autóipari beszállítók megúszták kis visszaeséssel 2020-at, a legjobb ötödük pedig még jelentősen növelni is tudta az árbevételét.
A hazai kkv-k egyre jobban lemaradnak a digitalizációban, pedig a dolgozók tudásának felhasználása és a vevők elvárásainak figyelembe vétele is segíthet előre jutni.