Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2023. január 15. 04:34 Közélet

Kitömte a Fidesz a magyar vállalatokat állami támogatással, az európai átlag kétszeresét költik cégek támogatására

Évtizedek óta Magyarország költi az egyik legtöbbet a vállalatok állami támogatásra Európában: 2010 és 2019 között a GDP 1,7 százalékát fordították a magyar kormányok vállalatok állami támogatására. Az európai átlag még egy százalék sincs. A magyar aránynál csak két kisebb állam ért el magasabb arányt: az 1,9 millió lakosú Lettország (2,1 százalék), illetve a félmilliós Málta (1,6 százalék).  A lett érték 2012 és 2016 között volt magas, azóta jelentősen csökkent. Így ma már csak Málta és Magyarország azok, amelyek az európai átlaghoz képest sokkal magasabb állami támogatásokkal tömik ki a vállalataikat.

Óriási összegről van szó: az Európai Bizottság adatai alapján Magyarország 2019-ben 794 milliárdot költött vállalatok közvetlen támogatására. 

A központi költségvetés kiadásainak 5 százalékát vállalatok támogatása tette ki Magyarországon 2019-ben.

Ha nem is ilyen jelentős máshol az állami támogatások kérdése, egyre nagyobb probléma az egész kontinensen: amíg 2000-ben az EU 28 tagállama a GDP 0,59 százalékát fordította a vállalatok támogatására, 2019-ben már 0,96 százalékát. 2003 után egy rövid ideig csökkenés volt, 2014-től azonban jelentős az európai országokban a növekedés

A 63 százalékos növekedés pedig úgy ment végbe, hogy igazság szerint nem is változtak a szabályok, és az EU szabályai alapvetően kerülendőnek tartják az ilyen támogatásokat. Ahogy az Európai Bizottság a honlapján fogalmaz:

az a vállalat, amely állami támogatásban részesül, előnyre tesz szert versenytársaival szemben. Ezért a szerződés (az alapszerződés – a szerk.) általában tiltja az állami támogatást, kivéve, ha azt általános gazdasági fejlődés indokolja.

A vállalatok állami támogatásának jóváhagyásában az Európai Bizottságnak komoly szerep jut, de úgy látszik egyre lágyabbak és nagyobb eséllyel hagyják ezeket jóvá. A koronavírus pedig az eddig trendekre is rátesz egy lapáttal: csak a légiközlekedést 34,4 milliárd euró támogatással segítették ki 2020-ban – ahogy arról korábban beszámoltunk. Ez önmagában a negyede (!) a 2019-ben 135 ezer milliárdos összes állami támogatásnak. 

A vállalatoknak nyújtott állami támogatások növekedésével egy további probléma, hogy ezek Európában együtt jártak a vállalati jövedelemadó csökkentésével. Ahogy az alábbi ábrán látható, ahogy a vállalatok által fizetett jövedelemadók gyors csökkenésnek indultak: 2007 és 2015 között a ténylegesen megfizetett (effektív) adóráta a nagyvállalatoknál 22,1 százalékról 19,7 százalékra olvadt – a 2020 végéig még 28 tagú EU-ban.

A 2008-2009-es pénzügyi világválságot követően – talán érthető módon – enyhén növekedni kezdett az EU tagállamok vállalatok támogatására fordított kiadása. Az ekkoriban a GDP 0,6 százalékát kitevő állami támogatások aránya 2014-re nem hogy nem csökkent, hanem már 0,7 százalékra kúszott fel, és a 2020-as koronaválság már egy új rekord szinten, a GDP 0,96 százalékán lévő állami támogatásnál érte a kontinens gazdaságait.

Eközben  a vállalatok által fizetett, a bevételeik és a profitjuk után beszedett adók mértéke a GDP aranyában 3,2 százalékról alig 2,6 százalékra olvadt. A vállalatok által fizetett ilyen adókba Magyarország esetében a társasági adó mellett a települési önkormányzatoknak fizetett helyi iparűzési adó is beletartozik.

Amíg az adóbevételek a GDP-hez mért aránya 2007 és 2019 között 19 százalékkal csökkent, addig az állami támogatásoké közel megduplázódott. Mindez azt jelenti, hogy a vállalatok állami támogatása a vállalati direkt adók 15 százalékára rúgtak 2007-en, de 2019-re már 38 százalékát tették ki.

Az európai kormányok a vállalatok által befizetett adók közel 40 százalékát újraosztottak a vállalatoknak állami támogatás formájában 2019-ben.

Ez igen rossz hír az európai versenyképesség szempontjából, hiszen a kormányok a piaci koordináció egy igen jelentős részét felülírják ezzel: nem a piac fogja eldönteni, hogy mely cég lesz eredményes, hanem az állami pályázatok, állami támogatások.

Érdemes országomként is megvizsgálni, hogy a vállalati adók és az állami támogatások milyen arányban állnak egymással: ehhez a 2007-2012, 2013-2018 közti évek átlagát, illetve az utolsó elérhető 2019-es évet vettük figyelembe. Az alább ábra azt mutatja meg, hogy az egyes országokban a vállalati bevételek és jövedelmek után beszedett adóknak mekkora részét tették ki a vállalatoknak nyújtott állami támogatások.

Magyarország minhárom időszakban a második helyen végzett ebben a mutatóban Lettország mögött. 

Magyarország és Lettország azok az egyedüli országok, ahol többet költ az állam a vállalatok támogatására, mintamennyi közvetlen adót beszed tőlük.

A vállalati szektor természetesen más módon is hozzájárul az állami bevételekhez, például a munkahelyeken keresztül a jövedelemadók és járulékok is bevételt képeznek. Ezek azonban csak közvetetten köthetők a cégekhez.

Az állami támogatások célja szerint jelentős különbség van a keleti és nyugati államok között: míg keleten főleg a regionális fejlesztésre mennek az állami támogatások, nyugaton főleg a környezetvédelemre.

Hiába az egyik a legmagasabb Magyarországon az állami támogatás aránya, a kkv-knak kifejezetten kevés jut. Alig a GDP 0,1 százaléka jut erre, ami az egyik legalacsonyabb Európában – csak hét országban kisebb ez az arány.

A tudomány szerint sem jó ötlet a túlzott állami támogatás

Az állami támogatások hasznosságát leginkább azzal szokták igazolni, hogy ez növekedési pályára állíthat kis- és középvállalatokat (kkv-k). A gyakorlatban azonban jellemzően az állami támogatások túlnyomó többségét a nagyvállalatok kapják. Érdemes azonban megvizsgálni, hogy milyen hatása van, ha mégis sikerül hozzájuk juttatni a támogatásokat. Egy tudományos elemzésben azt vizsgálták, hogy az EU15 régi tagállamában és Törökországban milyen hatása volt az ilyen kezdeményezéseknek. Az adatok azt mutattatták, hogy az állami támogatások 1 százalékos növekedése 0,18 százalékkal növelte a cégek exportját.

Láthatóan van hatása tehát az állami támogatások növelésének – már csak az a kérdés, hogy biztosan ezt tudja-e a kkv-k exportját a legjobban növelni? Erre szinte biztosan az kell, hogy legyen a választ, hogy nem. A modell szerint ugyanis a GDP 1 százalékos növekedése 0,51 százalékkal növelte a kkv-k exportteljesítményét. Tehát hatékonyabb lehet a gazdasági növekedés segítése az állam részéről – például minőségi oktatással, a versenypiac feltételeinek biztosításával, minthogy pályázati forrásokkal és állami ösztönzőkkel vegyék rá a fejlődésre a növekedésre a kkv-kat.

2020-ban 30 tudományos cikk elemzésével készített összefoglaló tudományos publikáció szerint a még 28 tagú Európai Unióban a kkv-k állami támogatása nem tekinthető túl sikeres vállalkozásnak. A 2000 óta publikált tanulmányok áttekintése után az megállapítható, hogy a támogatások általánosságban növelik a cégek túlélési esélyeit, a foglalkoztatottságot, illetve a bevételt. A hatékonysággal kapcsolatban már vegyesek a tapasztalatok, az is előfrodul, hogy csökken a munka hatékonysága. A növekedést alapvetően három tényező befolyásolja: a munkaerő, a tőke és a technológia/termelékenység változása – ez utóbbit TFP (Total Factor Productivity) néven ismerik a közgazdászok. Ennek növekedése segíthet a gyorsabb felzárkózásban – és pont ez az, ami nem igen nőtt a támogatott cégeknél.

A támogatásokról az derült ki, hogy összességében lehetetlen lenne őket megítélni, a hatékonyságuk nagyban függ attól, hogy milyen méretű, mennyi ideje működő, milyen iparágban dolgozó cégekről van szó, és nem mellékesen, hogy melyik régióban működnek. Ez is rávilágít arra, hogy a támogatások esetében fontos lenne azok hatékonyságának utólagos és transzparens ellenőrzése. Ez pedig Magyarországon jelenleg teljesen hiányzik – ilyen jelentés, elemzést biztosan nem fog senki találni a kormany.hu oldalon.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet állami támogatás kkv-k társasági ad Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.

Ercse Kriszta
2024. március 24. 04:34 Közélet

A kormányzat házalói: oktatási porszívóügynökök, szakértő szendvicsember

Porszívóügynökként el akarják adni nekünk a kormányzat költségkímélő megoldásainak álszent és gyermekkárosító magyarázatait.

Stubnya Bence
2024. március 23. 08:10 Közélet

A sebeit nyalogató Sparnak küldött hadüzenetet Lázár János

2022-ben sok kiskermulti volt veszteséges, de a Spar adózás utáni eredményének mínusza kiemelkedő volt.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.