Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2023. január 15. 04:34 Közélet

Kitömte a Fidesz a magyar vállalatokat állami támogatással, az európai átlag kétszeresét költik cégek támogatására

Évtizedek óta Magyarország költi az egyik legtöbbet a vállalatok állami támogatásra Európában: 2010 és 2019 között a GDP 1,7 százalékát fordították a magyar kormányok vállalatok állami támogatására. Az európai átlag még egy százalék sincs. A magyar aránynál csak két kisebb állam ért el magasabb arányt: az 1,9 millió lakosú Lettország (2,1 százalék), illetve a félmilliós Málta (1,6 százalék).  A lett érték 2012 és 2016 között volt magas, azóta jelentősen csökkent. Így ma már csak Málta és Magyarország azok, amelyek az európai átlaghoz képest sokkal magasabb állami támogatásokkal tömik ki a vállalataikat.

Óriási összegről van szó: az Európai Bizottság adatai alapján Magyarország 2019-ben 794 milliárdot költött vállalatok közvetlen támogatására. 

A központi költségvetés kiadásainak 5 százalékát vállalatok támogatása tette ki Magyarországon 2019-ben.

Ha nem is ilyen jelentős máshol az állami támogatások kérdése, egyre nagyobb probléma az egész kontinensen: amíg 2000-ben az EU 28 tagállama a GDP 0,59 százalékát fordította a vállalatok támogatására, 2019-ben már 0,96 százalékát. 2003 után egy rövid ideig csökkenés volt, 2014-től azonban jelentős az európai országokban a növekedés

A 63 százalékos növekedés pedig úgy ment végbe, hogy igazság szerint nem is változtak a szabályok, és az EU szabályai alapvetően kerülendőnek tartják az ilyen támogatásokat. Ahogy az Európai Bizottság a honlapján fogalmaz:

az a vállalat, amely állami támogatásban részesül, előnyre tesz szert versenytársaival szemben. Ezért a szerződés (az alapszerződés – a szerk.) általában tiltja az állami támogatást, kivéve, ha azt általános gazdasági fejlődés indokolja.

A vállalatok állami támogatásának jóváhagyásában az Európai Bizottságnak komoly szerep jut, de úgy látszik egyre lágyabbak és nagyobb eséllyel hagyják ezeket jóvá. A koronavírus pedig az eddig trendekre is rátesz egy lapáttal: csak a légiközlekedést 34,4 milliárd euró támogatással segítették ki 2020-ban – ahogy arról korábban beszámoltunk. Ez önmagában a negyede (!) a 2019-ben 135 ezer milliárdos összes állami támogatásnak. 

A vállalatoknak nyújtott állami támogatások növekedésével egy további probléma, hogy ezek Európában együtt jártak a vállalati jövedelemadó csökkentésével. Ahogy az alábbi ábrán látható, ahogy a vállalatok által fizetett jövedelemadók gyors csökkenésnek indultak: 2007 és 2015 között a ténylegesen megfizetett (effektív) adóráta a nagyvállalatoknál 22,1 százalékról 19,7 százalékra olvadt – a 2020 végéig még 28 tagú EU-ban.

A 2008-2009-es pénzügyi világválságot követően – talán érthető módon – enyhén növekedni kezdett az EU tagállamok vállalatok támogatására fordított kiadása. Az ekkoriban a GDP 0,6 százalékát kitevő állami támogatások aránya 2014-re nem hogy nem csökkent, hanem már 0,7 százalékra kúszott fel, és a 2020-as koronaválság már egy új rekord szinten, a GDP 0,96 százalékán lévő állami támogatásnál érte a kontinens gazdaságait.

Eközben  a vállalatok által fizetett, a bevételeik és a profitjuk után beszedett adók mértéke a GDP aranyában 3,2 százalékról alig 2,6 százalékra olvadt. A vállalatok által fizetett ilyen adókba Magyarország esetében a társasági adó mellett a települési önkormányzatoknak fizetett helyi iparűzési adó is beletartozik.

Amíg az adóbevételek a GDP-hez mért aránya 2007 és 2019 között 19 százalékkal csökkent, addig az állami támogatásoké közel megduplázódott. Mindez azt jelenti, hogy a vállalatok állami támogatása a vállalati direkt adók 15 százalékára rúgtak 2007-en, de 2019-re már 38 százalékát tették ki.

Az európai kormányok a vállalatok által befizetett adók közel 40 százalékát újraosztottak a vállalatoknak állami támogatás formájában 2019-ben.

Ez igen rossz hír az európai versenyképesség szempontjából, hiszen a kormányok a piaci koordináció egy igen jelentős részét felülírják ezzel: nem a piac fogja eldönteni, hogy mely cég lesz eredményes, hanem az állami pályázatok, állami támogatások.

Érdemes országomként is megvizsgálni, hogy a vállalati adók és az állami támogatások milyen arányban állnak egymással: ehhez a 2007-2012, 2013-2018 közti évek átlagát, illetve az utolsó elérhető 2019-es évet vettük figyelembe. Az alább ábra azt mutatja meg, hogy az egyes országokban a vállalati bevételek és jövedelmek után beszedett adóknak mekkora részét tették ki a vállalatoknak nyújtott állami támogatások.

Magyarország minhárom időszakban a második helyen végzett ebben a mutatóban Lettország mögött. 

Magyarország és Lettország azok az egyedüli országok, ahol többet költ az állam a vállalatok támogatására, mintamennyi közvetlen adót beszed tőlük.

A vállalati szektor természetesen más módon is hozzájárul az állami bevételekhez, például a munkahelyeken keresztül a jövedelemadók és járulékok is bevételt képeznek. Ezek azonban csak közvetetten köthetők a cégekhez.

Az állami támogatások célja szerint jelentős különbség van a keleti és nyugati államok között: míg keleten főleg a regionális fejlesztésre mennek az állami támogatások, nyugaton főleg a környezetvédelemre.

Hiába az egyik a legmagasabb Magyarországon az állami támogatás aránya, a kkv-knak kifejezetten kevés jut. Alig a GDP 0,1 százaléka jut erre, ami az egyik legalacsonyabb Európában – csak hét országban kisebb ez az arány.

A tudomány szerint sem jó ötlet a túlzott állami támogatás

Az állami támogatások hasznosságát leginkább azzal szokták igazolni, hogy ez növekedési pályára állíthat kis- és középvállalatokat (kkv-k). A gyakorlatban azonban jellemzően az állami támogatások túlnyomó többségét a nagyvállalatok kapják. Érdemes azonban megvizsgálni, hogy milyen hatása van, ha mégis sikerül hozzájuk juttatni a támogatásokat. Egy tudományos elemzésben azt vizsgálták, hogy az EU15 régi tagállamában és Törökországban milyen hatása volt az ilyen kezdeményezéseknek. Az adatok azt mutattatták, hogy az állami támogatások 1 százalékos növekedése 0,18 százalékkal növelte a cégek exportját.

Láthatóan van hatása tehát az állami támogatások növelésének – már csak az a kérdés, hogy biztosan ezt tudja-e a kkv-k exportját a legjobban növelni? Erre szinte biztosan az kell, hogy legyen a választ, hogy nem. A modell szerint ugyanis a GDP 1 százalékos növekedése 0,51 százalékkal növelte a kkv-k exportteljesítményét. Tehát hatékonyabb lehet a gazdasági növekedés segítése az állam részéről – például minőségi oktatással, a versenypiac feltételeinek biztosításával, minthogy pályázati forrásokkal és állami ösztönzőkkel vegyék rá a fejlődésre a növekedésre a kkv-kat.

2020-ban 30 tudományos cikk elemzésével készített összefoglaló tudományos publikáció szerint a még 28 tagú Európai Unióban a kkv-k állami támogatása nem tekinthető túl sikeres vállalkozásnak. A 2000 óta publikált tanulmányok áttekintése után az megállapítható, hogy a támogatások általánosságban növelik a cégek túlélési esélyeit, a foglalkoztatottságot, illetve a bevételt. A hatékonysággal kapcsolatban már vegyesek a tapasztalatok, az is előfrodul, hogy csökken a munka hatékonysága. A növekedést alapvetően három tényező befolyásolja: a munkaerő, a tőke és a technológia/termelékenység változása – ez utóbbit TFP (Total Factor Productivity) néven ismerik a közgazdászok. Ennek növekedése segíthet a gyorsabb felzárkózásban – és pont ez az, ami nem igen nőtt a támogatott cégeknél.

A támogatásokról az derült ki, hogy összességében lehetetlen lenne őket megítélni, a hatékonyságuk nagyban függ attól, hogy milyen méretű, mennyi ideje működő, milyen iparágban dolgozó cégekről van szó, és nem mellékesen, hogy melyik régióban működnek. Ez is rávilágít arra, hogy a támogatások esetében fontos lenne azok hatékonyságának utólagos és transzparens ellenőrzése. Ez pedig Magyarországon jelenleg teljesen hiányzik – ilyen jelentés, elemzést biztosan nem fog senki találni a kormany.hu oldalon.

Közélet állami támogatás kkv-k társasági ad Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2023. január 27. 16:47 Közélet

A techszektor után a kiskereskedelem a következő, ahol nagy változások jönnek

A mostani gazdasági helyzetben aligha lesznek fenntarthatók a járvány alatti kereslet kiszolgálására hivatott gyors és sokszor túlzó fejlesztések a kereskedelemben.

Jandó Zoltán
2023. január 26. 17:40 Közélet

Finomhangolja a kormány a napelemes tiltást, párhuzamosan működhet a két paksi erőmű

Elképzelhető, hogy újra épülhetnek szélerőművek is Magyarországon, legalábbis a kormány napirenden tartja a témát - rövid interjú Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárral.

Bucsky Péter
2023. január 26. 04:34 Közélet, Pénz

Az elmaradt tanári béremelés árához mérhető veszteséget okoz a NER-cégeket is segítő jegybanki program

Bárhogy is számolunk, a növekedési kötvényprogram költsége százmilliárdos nagyságrendű. A nyertesek közt sok a kormányközeli vállalat, a veszteséget jó eséllyel az adófizetőknek kell állniuk.

Fontos

Stubnya Bence
2023. január 26. 12:40 Világ

A hideg miatt hétfőn és kedden is rezsikedvezmény járt Angliában a csúcsidős áramspórolásért

Egy hidegbetörés miatt három szénerőművet is készenlétbe állítottak, de végül nem volt rájuk szükség. 3 millió fontot osztanak ki a spórolásért a résztvevőknek.

Váczi István
2023. január 26. 11:05 Támogatói tartalom, Vállalat

Vége a 30 békeévnek, alaposan átalakul a világkereskedelem

Az előttünk álló években lassabban nő majd a világgazdaságnál a nemzetközi kereskedelem, miközben jelentősen megváltoznak az áruforgalom uralkodó irányai – derül ki a Boston Consulting Group nemzetközi tanácsadó cég friss tanulmányából.

Karsai Gábor
2023. január 25. 16:54 Közélet

Költségvetési kockázatok és mellékhatások

A kormányt még válság idején sem az egyensúly megteremtése érdekli, hanem a hozzá lojális tulajdonosi csoportok terjeszkedési-növekedési lehetőségének megteremtése.