Bár az árstopokról esik a legtöbb szó, a megemelt kiskereskedelmi adónak sokkal nagyobb szerepe van a kiemelkedő magyar élelmiszer- és üzemanyagárakban.
Minden eddigi adat arra utal, hogy a külföldi tulajdonban lévő boltok hatékonyan kimozogják a válságot, a magyarok sokkal jobban szenvednek.
Végigmentünk rajta oda-vissza, és nem volt kellemes. Koszos, átgondolatlan, koncepciótlan, csiricsáré, és ha ez a magyar kiskereskedelem metszete, akkor van baj rendesen.
A 26 ezer forintos bevásárlásunk egy hónap alatt 26 forinttal drágult. Az éves infláció 54-ről 49 százalékra mérséklődött. Fordulat ez vagy csak megtorpanás?
A saját módszertanunk alapján számolt infláció 54 százalékra gyorsult, miközben fogyasztói kosarunk havi adatgyűjtésénél egy érdekes jelenségbe futottunk bele.
Németországban így értékelik a Galeria Karstadt Kaufhof sorozatos bedőlését, a céget most már az állam sem menti ki.
A német Aldi Nord után a dán Netto is rövidebb ideig lesz nyitva az elszálló rezsiköltségek miatt. A lengyel boltláncok többsége viszont nem tervez hasonló intézkedést.
Már a sima vizes zsemle kilója is 1000 forint, és az inflációt az árstop sokszor csak papíron húzza le.
Nagyjából tíz százalékot faraghatna költségeiből az a vásárló, aki képes lenne mindent ott megvenni, ahol épp a legolcsóbb. Korábban ez elképzelhetetlen lett volna.
New Jersey-ben nemrég meghozták a világ egyik legszigorúbb szatyorszabályozását, ám nem az történt, amit a szabályozó el szeretett volna érni.