Hetek óta tartanak az áradások Kína déli részén, de a jelek szerint a következő napokban még rosszabbra fordul a helyzet a Jangce mentén.
Túl nagy lett a lelkesedés a kínai tőzsdén, a kormányzat a legértékesebb céget megcélozva hűtötte le a kedélyeket.
Az amerikai és a kínai elnöknek egyaránt érdekében áll a konfliktus kiélezése a két ország között, ennek a szembenállásnak lett mellékhadszíntere az indiai-kínai határ.
Olyan nagy különbség alakult ki a hazai és a külföldi árak között, hogy megéri külföldön vásárolni a kínai vállalatok számára.
A kínai államapparátusnak egy olyan problémával kell ismét foglalkoznia, amely sok energiáját kötötte le tavaly: a sertéshús drágulásával.
Rohamtempóban lépett be mindenki a maszkpiacra, ezért rövid volt a maszk-aranyláz, gyorsan összeestek az árak.
A két nagyhatalom rivalizálása központi téma marad a piacokon, a feszültségek nem múlnak el, de abban talán bízhatunk, hogy rövid távon senkinek sem érdeke túlfeszíteni a húrt.
Talán soha nem volt hasonló globális igény egy olyan egyszerű termékre, mint most a maszkokra. Hogyan versenyeznek egymással gazdag államok egy olcsó műanyagért?
Az uniós pénzekkel kapcsolatos könnyítések szóra sem érdemesek, csak a kínai és türk maszkok, amelyekből aztán a határon túli magyaroknak és a Nyugat-Balkánra is jut.
Már több mint ötvenszer fordultak a társaság gépei Kína és Magyarország között utasok nélkül, egészségügyi felszereléseket szállítva.