Rövid életű volt a maszk-aranyláz, a piac gyorsan alkalmazkodott a hiányhelyzethez, és most már újra jelentősen visszaestek a szűrős és a sebészi maszkok árai is – derül ki a Yicai Online kínai üzleti híroldal cikkéből. A maszkgyártó gépsorok ára, valamint a maszkok alapanyagául szolgáló olvasztva fúvott, nem szőtt anyag ára is a töredékére esett vissza a március-áprilisi csúcshoz képest.
Először Kínában, majd – főleg február végétől kezdve – a nyugati országokban is súlyos hiány alakult ki az összes higiéniai termék piacán, a maszkoknál a fogyasztók hetekig ötszörösére emelkedett árakkal találkozhattak a munkavédelmi boltokban és az interneten, ha egyáltalán volt áru. A maszkhiány főleg az egészségügyi dolgozókat fenyegette, de a WHO is a maszkhiány miatt várt az ajánlásával, miszerint a lakossági maszkviselés valóban lassítja a járványt.
Erre a váratlan hiányhelyzetre üzleti szereplők egész sora reagált sietve, a vegyipari óriáscégeken kívül válogatott szerencselovagok is maszk-seftelésbe és -gyártásba kezdtek. A kapacitások gyorsan nőttek, hiszen nem volt olyan magas a belépési korlát, sok cég termelése megakadt a beszállítói láncok gondjai miatt, és csábító volt a maszkokkal elérhető extraprofit lehetősége is.
Azóta a sebészeti maszkok alapanyaga, a kis részecskékkel szemben 80 százalékos szűrési képességű olvasztva fúvott anyag ára tonnánként 400 ezer jüanról 10 ezer jüanra zuhant egy kínai iparági forrás szerint. Ez a leginkább annak köszönhető, hogy a kínai állami olaj- és vegyipari vállalatokat, köztük a Sinopec-et gyorsan átállították ennek az anyagnak a gyártására. A Sinopec egymagában évi 13,5 milliárd sebészi maszk gyártását vállalta. Hiába nőhet tehát a következő években a másfélszeresére is a már tavaly is közel 50 milliárd dollárnyi értékesítést elkönyvelő globális maszkpiac, a kapacitásokat ennél jóval gyorsabban felfuttatták.
Ugyanez a gyors kapacitás-telítődés a maszkgyártó gépsoroknál is jelentkezett. A válság csúcspontján még 200 ezer dollárt is elkértek egy maszkgyártó gépért (például itt egy korábbi hirdetés az Alibabán), addig most már 45-60 ezer dollárból is kijön egy ilyen berendezés.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a konténerszállítás akadozása Kínában még egy helyi túltermelési válságot is okozott, ugyanis március-áprilisban heteken át nehézkes volt az export. Ezért hiába tudott Kína már akkor is elég maszkot termelni, ezeket nem sikerült eljuttatni a külföldi piacokra.
Az áresés egyébként a magyar kiskereskedelmi maszkpiacon is látszik már. A KN95 besorolású porszűrő maszkok ára a járvány előtt 500 forint körül volt (ekkoriban főleg az építőiparban használták őket nagy mennyiségben), ez a járvány idején 2000-2500 forintra emelkedett. Azóta viszont újra visszaesett az áruk, a különböző internetes boltokban most már 750 forintért is lehet venni ilyen maszkokat – igaz, a minőségigazolás továbbra is problémás.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
