Miközben egyre többen halnak meg, megy a diplomáciai nagyüzem, hogy az izraeli-libanoni konfliktusból ne legyen amerikai-iráni.
Izrael és Lengyelország példája azt mutatja, hogy az illiberális politika növeli a gazdasági kockázatokat – de Magyarország e téren egyedi helyzetben van.
A gázai lakosság 85 százaléka hagyta el lakhelyét a száz napja tartó háború alatt.
Ha egyszer véget érnek a harcok, egy jövőbeli gázai kormányzat számára fontos bevételi forrás lehet az Izrael szerint is a palesztinokat illető gázkincs.
Szemben a hazai közönségnek szánt nyilatkozatokkal, Magyarország az ENSZ-ben 2010 óta közeledik az Egyesült Államokhoz, azonosan szavaz Franciaországgal, és távolodik a nem nyugati világtól.
A WHO szerint a legnagyobb gázai kórház már nem tud kórházként üzemelni.
A nyugati fiatalok és baloldaliak körében csökken Izrael, és nő a palesztinok támogatottsága, amit egyesek a dekolonizációs elméletek terjedésével magyaráznak.
Egy idei felmérés eredményei arra utalnak, hogy nem lenne reménytelen vállalkozás egy másik palesztin szervezetre bízni a terület kormányzását.
Az óvatosabb, kisebb egységekre alapozó izraeli katonai taktika nagyon más, mint az az átfogó invázió, amit sokan vártak, és hosszú háborút vetít előre.
Több mint kétezer gyerek és egy segélyszervezet több tucat munkatársa halt eddig meg Gázában, és több jele is van az eszkalációnak.