A Hormuzi-szoroson halad át a világ kőolajforgalmának ötöde, ennek veszélyeztetése pedig fontos ütőkártya az Izraellel konfrontálódó Irán kezében.
Miközben egyre többen halnak meg, megy a diplomáciai nagyüzem, hogy az izraeli-libanoni konfliktusból ne legyen amerikai-iráni.
Izrael és Lengyelország példája azt mutatja, hogy az illiberális politika növeli a gazdasági kockázatokat – de Magyarország e téren egyedi helyzetben van.
A gázai lakosság 85 százaléka hagyta el lakhelyét a száz napja tartó háború alatt.
Ha egyszer véget érnek a harcok, egy jövőbeli gázai kormányzat számára fontos bevételi forrás lehet az Izrael szerint is a palesztinokat illető gázkincs.
Szemben a hazai közönségnek szánt nyilatkozatokkal, Magyarország az ENSZ-ben 2010 óta közeledik az Egyesült Államokhoz, azonosan szavaz Franciaországgal, és távolodik a nem nyugati világtól.
A WHO szerint a legnagyobb gázai kórház már nem tud kórházként üzemelni.
A nyugati fiatalok és baloldaliak körében csökken Izrael, és nő a palesztinok támogatottsága, amit egyesek a dekolonizációs elméletek terjedésével magyaráznak.
Egy idei felmérés eredményei arra utalnak, hogy nem lenne reménytelen vállalkozás egy másik palesztin szervezetre bízni a terület kormányzását.
Az óvatosabb, kisebb egységekre alapozó izraeli katonai taktika nagyon más, mint az az átfogó invázió, amit sokan vártak, és hosszú háborút vetít előre.