A csipogókba rejtett bombák felrobbantása után Izrael már második napja mér komoly légicsapásokat Libanon déli területeire, illetve most már a fővárosra, Bejrútra is.

Miért fontos ez? Izrael délen majdnem pontosan egy éve áll háborúban a Gázai övezetet ellenőrző Hamász palesztin fegyveres szervezettel, és ha most északon, a Hezbollah befolyása alatt álló Libanon felé is háborúba lép, akkor könnyen szélesebb körű, regionális fegyveres konfliktus alakulhat ki.

Fotó: AFP/Europress

Felülnézet: Izraelnek hagyományosan az Egyesült Államok és néhány nyugat-európai állam a legfőbb szövetségese, a Hamász és a Hezbollah mögött pedig – anyagi és szellemi támogatással – legfőképpen Irán áll. Bár a muzulmán vallás szunnita ágát követő Hamász és a siíta Hezbollah nincs szoros szövetségben, a két szervezet között van kapcsolat, és összeköti őket az Izrael elleni küzdelem.

• A nemzetközi diplomácia – leginkább New Yorkban az ENSZ közgyűlésén – most azon dolgozik, hogy ne alakuljon ki egy komolyabb amerikai-iráni konfliktus.
• A Hezbollah az elmúlt 12 hónapban, amióta délen tart a háború, szórványosan, de folyamatosan rakétázta Izrael északi részét. Izrael azt állítja, hogy most ennek akar véget vetni.

Tágabb kontextus: az 1975-90 között zajló libanoni polgárháború évei alatt Izrael 1982-ben megszállta Libanont (hogy a Palesztin Felszabadítási Szervezetet kifüstölje onnan), de a következő években folyamatosan kiszorult az országból, és ebben az 1985-ben alapított Hezbollah döntő szerepet játszott.

• Az évek során a Hezbollah politikai (nem katonai) szárnya az élet számos területén lett az ország működtetésének fontos szereplője, koalíciós kormányzati szereplő lett, kórházakat és iskolákat tart fenn, de van saját tévécsatornája is, társadalmi beágyazottsága Libanonban rendkívül erős.

Alulnézet: Libanon gazdasága gyakorlatilag évek óta romokban hever, a népesség háromnegyede él mélyszegénységben, a közszolgáltatások akadoznak vagy nincsenek, a 2023-as infláció 221 százalék volt, az országban leginkább csak amerikai dollárral lehet boldogulni.

• A Közel-Kelet Svájcának korábban nemcsak azért nevezték az országot, mert síelni lehetett a hegyekben, hanem jól működő, stabil pénzügyi rendszere, társadalmi-kulturális sokszínűsége és viszonylagos fejlettsége miatt is.

Mi következik? Az izraeli légicsapásokban már közel 500-an haltak meg, és 60 ezren kényszerültek elhagyni a lakóhelyüket, de szakértők szerint erősen kétséges, hogy a Hezbollahot ezzel el lehet rettenteni, vagy rá lehet kényszeríteni arra, hogy hagyjon fel Észak-Izrael támadásával.

• Fegyveresen megtörni nehezen lehet, az értékelések szerint a Hezbollah jobban felszerelt és kiképzett, mint az egy éve harcoló Hamász, és a földrajz is segíti, területe sokkal nehezebben lenne támadható szárazföldi hadművelettel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAranykor, visszafejlődés, stagnálás: már a bombázások előtt is egyre romlott a gázai gazdaság helyzeteÖnálló országként a világ negyven legszegényebb országa között lenne a Gázai övezet. De mi az oka annak, hogy még Ciszjordániánál is háromszor szegényebb?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHosszú háborút vetít előre Izrael kibontakozó katonai taktikájaAz óvatosabb, kisebb egységekre alapozó izraeli katonai taktika nagyon más, mint az az átfogó invázió, amit sokan vártak, és hosszú háborút vetít előre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz épületek több mint fele megsemmisült vagy megsérült a Gázai övezetbenA gázai lakosság 85 százaléka hagyta el lakhelyét a száz napja tartó háború alatt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ ensz háború Hamász hezbollah Izrael libanon Olvasson tovább a kategóriában