Hírlevél feliratkozás
Nagy Zsolt Váczi István
2023. november 3. 17:04 Világ

Bekerítették Gázavárost az izraeliek, de mi lesz a Hamász kifüstölése után?

A korábbi kivárás és óvatos kezdetek után mostanra világosan kirajzolódott az izraeli hadsereg első célja a gázai hadműveletekkel: csapataik bekerítették az övezet északi részén lévő Gázavárost, ahol feltételezéseik szerint az október 7-i, 1400 áldozatot követelő terrortámadást elkövető Hamász katonai képességeinek nagyobb része összpontosul. Az izraeli vezérkari főnök már csütörtökön arról beszélt, hogy csapataik a településen belül is közelharcban állnak az ellenséggel.

A harcok óriási emberveszteséggel járnak, a gázai (tehát a Hamász által vezetett) hatóságok szerint csütörtökig legalább 8796 ember, köztük 3648 gyerek halt meg az izraeli csapásokban. Az izraeli hadsereg a vezérkari főnök szerint 18 embert vesztett az övezeten belül, szintén csütörtökig. (Ez a halottak száma, a sebesülteké ennél minden bizonnyal jóval magasabb.)

Bár még nagyon messze van a katonai műveletek vége, mégis egyre fontosabb kérdés, hogy ha sikerül szétzúznia Izraelnek a Hamászt, milyen tervei vannak a kormányzás helyreállítására a Gázai övezetben. A Council on Foreign Relations amerikai külpolitikai agytröszt szenior elemzője, Max Boot szerint, ha Izrael azt a taktikát követi, mint korábban – erőteljes katonai fellépést követően kivonul a területről -, akkor a Hamász a romokon újra tudja építeni magát. Viszont Izrael 2005-ben önként vonta ki a csapatait Gázából, és kicsi az esély arra, hogy újból megszállás alá akarja venni.

Meddig ér a Hamasz gyökere?

Az egyik legtöbbet vitatott kérdés, hogy mekkora a Hamász tényleges támogatottsága Gázában, illetve általában a palesztinok körében. Idén nyáron, tehát még bőven az októberi támadás előtt a Conrad Adenauer Intézet palesztinai szervezete egy 1200 fős közvélemény-kutatásban kérdezte a Gázában és Ciszjordániában élő palesztinokat különböző témákról. Olyan kérdéseket érintettek, mint például, hogy kik a felelősek a palesztinok jelenlegi helyzetéért, mit gondolnak Izrael későbbi sorsáról, melyik pártot támogatják. A felmérés a Nakba (a palesztin gyásznap, Izrael megalakulásának napja, amikor tömegével telepítették ki a palesztinokat lakóhelyeikről) 75. évfordulója alkalmából készült.

A felmérés adatai szerint a két legtámogatottabb szereplő a Ciszjordánia palesztin területein kormányzó Fatah és a Gázát uraló Hamász. A köztük lévő feszültség polgárháborúig fajult 2006-ban, amikor a Hamász elűzte a Fataht Gázából. A felmérésből kiderül, hogy bár a két csoport a legnépszerűbb, a válaszadók több mint harmada egyiket sem választaná.

Potenciálisan a felmérés eredményeit is befolyásolhatja – ha nem bíznak az anonimitásában -, hogy a válaszadók többsége nem merné nyíltan kritizálni a Palesztin Nemzeti Hatóságot vagy a Hamászt. Szerintük van félnivalója annak, aki ezt megteszi – a Hamásztól kicsit jobban tartanak, de az előbbi sincs nagyon lemaradva.

 
Arra a kérdésre, hogy mi segíthetne egy független palesztin állam létrejöttében, a válaszadók több mint fele mondta azt, hogy a fegyveres erőszak. A tömeges és békés tüntetések hatásosságában a megkérdezettek 22 százaléka hisz, a tárgyalásokban csak 21 százalékuk bízna. A válaszok az alábbi ábrákon már az összevont gázai-ciszjordániai eredményeket mutatják.
 

Azt is megkérdezték, hogyan viszonyulnának ahhoz, hogy Izrael területén izraeli polgárok ellen fegyveres merényleteket kövessenek el. A válaszadók többsége erősen támogatta vagy támogatta (összesen 57 százalék), 38 százaléka erősen ellenezte vagy ellenezte.

A különböző fegyveres alakulatok is inkább szimpatikusak voltak a válaszadóknak. Ciszjordániában több ilyen egység is alakult, ezek nem a Palesztin Nemzeti Hatóság égisze alatt működnek, és más hivatalos szervezetnek sem részei. A válaszadók nagy része támogatja az ilyen csapatok létrejöttét: 71 százalék mondta, hogy kívánatosnak tartja, 23 százalék ellenezte.

Annak ellenére, hogy nemcsak a fegyveres csapatok számának bővülését, de az izraeliek ellen végrehajtott támadásokat is helyeselték, a konfliktus megoldását pedig a fegyveres akcióban látják, a válaszadók 45 százaléka nem számít arra, hogy a helyzet egy újabb intifádáig (népfelkelésig) fajul majd.

 
A válaszokból nem feltétlenül lehet messzemenő következtetéseket levonni – hiszen október 7. óta a helyzet alapvetően megváltozott -, de az eredmények arra utalnak, hogy nincs olyan radikális különbség a Hamász és a Fatah gázai támogatottságában, ami lehetetlenné tenné az utóbbi kormányzását az izraeli kivonulás után. Persze ez attól is függ, hogy a korábbi állapotnál jobb vagy rosszabb feltételeket kínál Izrael az övezet több millió lakója számára. A mostani hadműveletek mellett ugyanis ettől is függ, hogy megváltozik-e a fegyveres ellenállás támogatottsága a palesztin lakosság körében.
 
A nyugati hatalmak és az arab világ vezetői továbbra is a kétállami megoldást szorgalmazzák, amelynek keretében létrejönne egy önálló, demilitarizált palesztin állam Gázában és Ciszjordániában. Ennek keretében – a korábbi elképzelések szerint – Izrael a saját szuverén területeiből adna fel cserébe azért, hogy megkapja Ciszjordániában azokat a részeket, ahol már közel félmillió izraeli telepes él. Jeruzsálem megosztott területté válna, amelyet a két állam közös megegyezéssel irányít.
 
Izrael ezt kínálta fel 2000-ben, az akkor még Jasszer Arafat által irányított palesztin vezetés azonban ezt kevesellte, és meghirdette a második intifádát. Jelenleg azonban elég valószínűtlennek tűnik, hogy Izrael újra előálljon egy ilyen kedvező ajánlattal.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Hamász Izrael konfliktus Palesztina Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2024. május 24. 13:41 Adat, Világ

Kolozsváron metrót építenek annyi pénzből, amennyiért a Déli Körvasutat fejlesztik Budapesten

Sőt, ha figyelembe vesszük, hogy a budapesti vasútfelújítás nem is érinti a vonal teljes hosszát, akkor olcsóbbra jön ki a kolozsvári metróépítés kilométerenkénti költsége.

Hajdu Miklós
2024. május 22. 13:14 Világ

Nem biztos, hogy jó ötlet megvámolni a kínai autókat Európában

Kína az európai autógyártók harmadik legfontosabb külpiaca, de veszélybe kerülhet az elérése, ha vámháború bontakozik ki a két térség között.

Mészáros R. Tamás
2024. május 22. 05:13 Pénz, Világ

Egyre többen védelmezik a készpénzt, már csak az a kérdés, ki ellen

Magyarországra a Mi Hazánk hozta be, de sok más országban is téma a készpénzhez való jog védelme.

Fontos

Stubnya Bence
2024. május 24. 10:23 Adat, Élet

A fiatalok több mint fele legszívesebben elköltözne Magyarországról

Csak a ciprusi fiatalok között vannak vannak többen a magyaroknál a külföldre költözést tervezők az Európai Unió tagországainak mezőnyében.

Stubnya Bence
2024. május 24. 05:10 Adat, Élet

Gyorsabban jövünk ki a megélhetési válságból a várakozásokhoz képest

Egyre több jel utal arra, hogy a tavalyi sokk után bátrabban fogyasztunk az év elején, mint ami várható volt. Kár, hogy az ipar közben mélyrepülésben van.

Stubnya Bence
2024. május 23. 13:49 Vállalat

Az egész magyar gazdaság megérzi, ha le kell állnia a gödi akkugyárnak

Komoly gazdasági érdekekkel állnak szemben a civilek jogos környezetvédelmi aggályai, ezért hatalmas tétje van a másodfokú bírósági döntésnek.