A korábbi kivárás és óvatos kezdetek után mostanra világosan kirajzolódott az izraeli hadsereg első célja a gázai hadműveletekkel: csapataik bekerítették az övezet északi részén lévő Gázavárost, ahol feltételezéseik szerint az október 7-i, 1400 áldozatot követelő terrortámadást elkövető Hamász katonai képességeinek nagyobb része összpontosul. Az izraeli vezérkari főnök már csütörtökön arról beszélt, hogy csapataik a településen belül is közelharcban állnak az ellenséggel.
#Gaza map update.#Israel has reached the coast south of Gaza City, severing the last route connecting it and the southern Gaza Strip. With this, the #IDF has effectively encircled the city. pic.twitter.com/I6GACh9uOj
— War Mapper (@War_Mapper) November 2, 2023
A harcok óriási emberveszteséggel járnak, a gázai (tehát a Hamász által vezetett) hatóságok szerint csütörtökig legalább 8796 ember, köztük 3648 gyerek halt meg az izraeli csapásokban. Az izraeli hadsereg a vezérkari főnök szerint 18 embert vesztett az övezeten belül, szintén csütörtökig. (Ez a halottak száma, a sebesülteké ennél minden bizonnyal jóval magasabb.)
Bár még nagyon messze van a katonai műveletek vége, mégis egyre fontosabb kérdés, hogy ha sikerül szétzúznia Izraelnek a Hamászt, milyen tervei vannak a kormányzás helyreállítására a Gázai övezetben. A Council on Foreign Relations amerikai külpolitikai agytröszt szenior elemzője, Max Boot szerint, ha Izrael azt a taktikát követi, mint korábban – erőteljes katonai fellépést követően kivonul a területről -, akkor a Hamász a romokon újra tudja építeni magát. Viszont Izrael 2005-ben önként vonta ki a csapatait Gázából, és kicsi az esély arra, hogy újból megszállás alá akarja venni.
Meddig ér a Hamasz gyökere?
Az egyik legtöbbet vitatott kérdés, hogy mekkora a Hamász tényleges támogatottsága Gázában, illetve általában a palesztinok körében. Idén nyáron, tehát még bőven az októberi támadás előtt a Conrad Adenauer Intézet palesztinai szervezete egy 1200 fős közvélemény-kutatásban kérdezte a Gázában és Ciszjordániában élő palesztinokat különböző témákról. Olyan kérdéseket érintettek, mint például, hogy kik a felelősek a palesztinok jelenlegi helyzetéért, mit gondolnak Izrael későbbi sorsáról, melyik pártot támogatják. A felmérés a Nakba (a palesztin gyásznap, Izrael megalakulásának napja, amikor tömegével telepítették ki a palesztinokat lakóhelyeikről) 75. évfordulója alkalmából készült.
A felmérés adatai szerint a két legtámogatottabb szereplő a Ciszjordánia palesztin területein kormányzó Fatah és a Gázát uraló Hamász. A köztük lévő feszültség polgárháborúig fajult 2006-ban, amikor a Hamász elűzte a Fataht Gázából. A felmérésből kiderül, hogy bár a két csoport a legnépszerűbb, a válaszadók több mint harmada egyiket sem választaná.
Potenciálisan a felmérés eredményeit is befolyásolhatja – ha nem bíznak az anonimitásában -, hogy a válaszadók többsége nem merné nyíltan kritizálni a Palesztin Nemzeti Hatóságot vagy a Hamászt. Szerintük van félnivalója annak, aki ezt megteszi – a Hamásztól kicsit jobban tartanak, de az előbbi sincs nagyon lemaradva.
Arra a kérdésre, hogy mi segíthetne egy független palesztin állam létrejöttében, a válaszadók több mint fele mondta azt, hogy a fegyveres erőszak. A tömeges és békés tüntetések hatásosságában a megkérdezettek 22 százaléka hisz, a tárgyalásokban csak 21 százalékuk bízna. A válaszok az alábbi ábrákon már az összevont gázai-ciszjordániai eredményeket mutatják.
Azt is megkérdezték, hogyan viszonyulnának ahhoz, hogy Izrael területén izraeli polgárok ellen fegyveres merényleteket kövessenek el. A válaszadók többsége erősen támogatta vagy támogatta (összesen 57 százalék), 38 százaléka erősen ellenezte vagy ellenezte.
A különböző fegyveres alakulatok is inkább szimpatikusak voltak a válaszadóknak. Ciszjordániában több ilyen egység is alakult, ezek nem a Palesztin Nemzeti Hatóság égisze alatt működnek, és más hivatalos szervezetnek sem részei. A válaszadók nagy része támogatja az ilyen csapatok létrejöttét: 71 százalék mondta, hogy kívánatosnak tartja, 23 százalék ellenezte.
Annak ellenére, hogy nemcsak a fegyveres csapatok számának bővülését, de az izraeliek ellen végrehajtott támadásokat is helyeselték, a konfliktus megoldását pedig a fegyveres akcióban látják, a válaszadók 45 százaléka nem számít arra, hogy a helyzet egy újabb intifádáig (népfelkelésig) fajul majd.
A válaszokból nem feltétlenül lehet messzemenő következtetéseket levonni – hiszen október 7. óta a helyzet alapvetően megváltozott -, de az eredmények arra utalnak, hogy nincs olyan radikális különbség a Hamász és a Fatah gázai támogatottságában, ami lehetetlenné tenné az utóbbi kormányzását az izraeli kivonulás után. Persze ez attól is függ, hogy a korábbi állapotnál jobb vagy rosszabb feltételeket kínál Izrael az övezet több millió lakója számára. A mostani hadműveletek mellett ugyanis ettől is függ, hogy megváltozik-e a fegyveres ellenállás támogatottsága a palesztin lakosság körében.
A nyugati hatalmak és az arab világ vezetői továbbra is a kétállami megoldást szorgalmazzák, amelynek keretében létrejönne egy önálló, demilitarizált palesztin állam Gázában és Ciszjordániában. Ennek keretében – a korábbi elképzelések szerint – Izrael a saját szuverén területeiből adna fel cserébe azért, hogy megkapja Ciszjordániában azokat a részeket, ahol már közel félmillió izraeli telepes él. Jeruzsálem megosztott területté válna, amelyet a két állam közös megegyezéssel irányít.
Izrael ezt kínálta fel 2000-ben, az akkor még Jasszer Arafat által irányított palesztin vezetés azonban ezt kevesellte, és meghirdette a második intifádát. Jelenleg azonban elég valószínűtlennek tűnik, hogy Izrael újra előálljon egy ilyen kedvező ajánlattal.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
