Egy hétre leáll a gázszállítás a Török Áramlaton. Az elmúlt hónapokban a Magyarországra érkező gáz 35-40 százaléka ezen a vezetéken érte el Európát.
Márciusban jóval a tőzsdei jegyzések alatti áron érkezett Magyarországra az orosz gáz. A háború kirobbanását követően egész Európa látványosan többet vásárolt az oroszoktól.
Egyetlen olyan uniós tagállam volt februárban, amely drágábban vásárolta az orosz gázt, mint Magyarország: a főbb európai útvonalaktól valóban eléggé elzárt Litvánia.
Az Északi Áramlat 2 megnyitását kényszerítheti ki, ha a teljes ukrajnai gázszállítási útvonal kiesik, és az EU sem tudja pótolni a hiányzó orosz gázt.
Nem volt tartós a leállás, újra érkezik orosz gáz közvetlenül Lengyelországba, és felpörgött a bolgár import is. Az oroszok valószínűleg elérték, amit akartak.
Eddig sem szállítottak sok gázt az oroszok a bolgár és a lengyel vezetéken, így európai szinten rövidtávon nem nagy kockázat a szállítások leállítása. Hosszabb távon már más lehet a helyzet.
Az EU jelenleg nem használja ki, hogy a Gazprom jelentős partnereként nagy piaci erővel is rendelkezik - érvel egy közgazdász a vám mellett.
A szerződések alapján a Gazpromnak meghatározott mennyiséget kell szállítania. Ettől eltérhet ugyan, de később pótolnia kell. Az elmúlt napokban ez történik, a korábbi ár dupláján.
A rezsicsökkentés többek között a földgáz olcsóságára épített. De a jelen árkörnyezetben és a dekarbonizációs törekvések miatt kérdés, milyen szerepet szán neki az energiapolitika.
Európa alvajáró módján sétált bele az energiapiaci válságba: a hosszú távú kibocsátáscsökkentési célokat tervezgetve nem fordított elég figyelmet a rövidtávú kockázatokra.