A legnagyobb olasz napilap, a Corriere della Sera csütörtöki cikke szerint az Európai Unió Orbán Viktor vétója miatt nem szankcionál több rendkívül befolyásos orosz üzletembert.
Közéjük tartozik:
- Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója, akit az újság úgy jellemez, mint „az embert, aki zsarolja Európát a gázzal”.
- Vlagyimir Potanin, aki a Norilsk Nickel bánya- és fémipari cég vezetőjeként Oroszország leggazdagabb embere 26 milliárd dolláros vagyonnal.
- Andrej Bokarev, a Transmashholding vasútipari cég vezetője, amelynek Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel volt közös magyarországi üzlete.
Mindhárman közeli kapcsolatban állnak Vlagyimir Putyinnal és szerepelnek az USA és/vagy Nagy-Britannia szankciós listáján. Miller már 2018-ban felkerült az USA szankciós listájára a 2016-os amerikai választásba való orosz beavatkozás miatt, Nagy-Britannia pedig Ukrajna megtámadása után fagyasztotta be mindhárom orosz üzletember vagyonát és tiltotta meg számukra a beutazást.
Putyin és Potanin és 2015-ös képen. Fotó: AFP
Az Európai Unió azonban egyikük ellen sem vezetett be semmilyen korlátozó intézkedést, szabadon utazhatnak az unión belül és nem fagyasztották be a vagyonukat. Különösen Miller esetében van ennek erős szimbolikája, mivel alapvetően az általa vezetett Gazpromon múlik, hogy mennyi gáz jut el Európába (az olajjal szemben a gázszálltást nem szankcionálja az EU).
Az elmúlt egy évben hektikusan és jóval kevesebb gáz érkezett Európába, sokáig főleg technikai problémákra hivatkozva. Szeptember elején azonban nyíltan kijelentette a Kreml, hogy a szankciók miatt csökkentették a gázszállítást. Ezzel egyidőben pedig a Gazprom egy videót is kitett arról, hogy milyen kemény télre készülhet Európa.
A Corriere nem ír részleteket Orbán állítólagos vétójáról, a lap meg nem nevezett brüsszeli forrásokra hivatkozik. Ugyanakkor a lépés beleillene a háború kormányzati megközelítésébe, hiszen Magyarország már több esetben akadályozott vagy vétózott meg uniós döntéseket.
Ilyen volt a részben Magyarország ellenállása miatt hetekig elhúzódó olajembargós döntés. A háborúpárti orosz pátriárka, Kirill is a magyar vétó miatt került le a szankciós listáról. A Szabad Európa pedig másfél hete számolt be arról, hogy a magyar kormány vétóval fenyegetett, hogy nem járul hozzá az Oroszország elleni szankciók több pontjának meghosszabbításához, ha nem kerül le róla három orosz oligarcha.
A Corriere állításairól péntek délelőtt e-mailben megkérdeztem Orbán Viktor hivatalát, de egyelőre nem reagáltak rá.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
