Nem tud mit kezdeni az Oroszországból rázúduló pénzzel egy német cég
Jókora pénzügyi és gazdaságpolitikai csapda kellős közepén találta magát a Wintershall DEA nevű német energetikai vállalat. A társaság 67 százalékban a német BASF óriásvállalat tulajdona, 33 százaléka pedig áttételesen Mihail Fridman orosz oligarcha kezében van.
Ahogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung írja, az orosz gázmezőkben érdekelt Wintershall az idei harmadik negyedévben gigantikus méretű, 2,6 milliárd eurós (jelenlegi árfolyamon mintegy 1000 milliárd forintos) adózás előtti nyereséget ért el, de nem nagyon tud vele mit kezdeni. A társaságnak ugyanis már 2 milliárd eurója van a háború miatt blokkolt bankszámlákon, és az összeg napról-napra csak emelkedik.
A lap megfogalmazása szerint, „ha hihetünk a Wintershall igazgatóságának”, akkor a cég mindennél jobban szeretne kilépni az orosz üzletből, de nem tud. A váláshoz ugyanis el kellene adnia az oroszországi gázlelőhelyek kitermelésére vonatkozó engedélyeit, ám ezt az orosz kormánynak is jóvá kellene hagynia. Moszkvában azonban nem teszik meg ezt a szívességet. A cég így lényegében az orosz kormány fogja, nem is indultak el tárgyalások arról, hogy elhagyja az országot.
A lap szerint a helyzet feloldása érdekében a BASF ajánlatot adott Fridmannak. Eszerint a német vegyipari óriás megvenné Fridman Wintershall-részvényeit, de Fridman tartaná meg a kitermelési jogokat. Így jogilag megszűnhetne a Wintershall orosz kötődése, és kivonulhatna az országból, illetve be lehetne vezetni a céget a frankfurti tőzsdére, ahogy azt korábban tervezték. Azt azonban nem tudni, hogy Fridman egyáltalán nyitott-e az ajánlatra, és mennyit kér a részesedésért.
A Wintershall egyébként az orosz-ukrán háború kitörése óta nem fektet be további tőkét Oroszországban, de mivel nem tud onnan kivonulni, szerződéses kötelezettségeit teljesítenie kell. A cég azzal is érvel, hogy ha el is tudna jönni Oroszországból, a Szibériában meglévő euró milliárdokat érő bányászati engedélyei automatikusan visszaszállnának az orosz államra, és a cég semmilyen kárpótlást nem kapna.
Ráadásul a cégnek még a kereskedelemben is meg van kötve a keze: az Oroszországban kitermelt gázt kötelezően a Gazpromnak kell eladnia, és semmilyen befolyása nem lehet arra, hogy a Gazprom utána mit kezd vele.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
