Az orosz elnök megmutathatta, hogy nincs elszigetelődve a nemzetközi porondon, de fontosabb kezdeményezései langyos fogadtatást kaptak a kazanyi BRICS-csúcson.
Fekete-Afrika lakosságának fele él földművelésből, de hogy kinek van erre lehetősége, azt jórészt az öröklés dönti el, ami hatékonysági problémákhoz vezet.
Nem csak attól függ, hogy melyik ország mennyit költ szociális támogatásra, hogy mennyire gazdagok.
Korábban alapvetésnek számított, hogy a GDP-növekedés nincs hatással az emberek boldogságára, de úgy tűnik, hogy leginkább mégis ez tudja jó irányba mozdítani.
A szegényebb országok sokkal kitettebbé váltak az elmúlt évtizedben viszonylag olcsó fosszilis energiahordozóknak a fejlett államokhoz képest.
Növeli a csecsemőhalálozást a fejlődő világ part menti közösségeiben az óceánok túlhalászata és savasodása. Utóbbiért a növekvő szén-dioxid-koncentráció a felelős.
Hiába jobbak a megélhetési lehetőségek a nagyvárosokban, a fejlődő országok vidéki lakosai közül sokan csak a legközelebbi városba tudnak költözni.
Nő a jóllét, javul a mentális egészség, és az eddigi eredmények alapján nincs semmilyen negatív hatása a közvetlen pénzjuttatásoknak a fejlődő országokban.
Amikor a fejlődő országok elérnek egy bizonyos jövedelmi szintet, mindenképpen elkezdődik egy kivándorlási hullám, a segélyek csak később csökkenthetik a mértékét.
Kiélezetten mutatja Jemen példája, hogy mi történik a fejlődő országokban.