Az alapkőletétel előtt két nappal értesült róla a helyi polgármester, hogy Vecsés határában egy német-izraeli cég fegyvergyárat épít.
A cseh gyár többségi tulajdonosa a magyar állam, a vietnámi hadsereg pedig az első vásárló. A gyár akár az orosz-ukrán háborúban is szerepet játszhat.
Az ipari régiók szennyezésének nyomon követése megerősíti azokat az anekdotikus információkat, miszerint nem pörög úgy az orosz hadiipar, ahogyan azt a vezetés szeretné.
Az ország elnöke szerint a svájci fegyvereket tilos háborúban használni.
Magyarországgal szemben a cseh, lengyel és szlovák fegyvergyártók jelentős szállítmányokat adnak el Ukrajnának.
Az elszaladó költségek miatt egye inkább úgy tűnik, hogy az ukrajnai háború kitörése után beharangozott beszerzések egy része nem fog megvalósulni.
Sokat erősödnek az ukránok a nyugati fegyverzettel, ám a lőszer- és alkatrész-utánpótlás biztosítása sokkal nehezebb feladat, mint pusztán a fegyverek átadása.
Elszokott a nyugati hadiipar a nagy gyártási darabszámoktól, egyes típusok teljes pótlása egy ponton túl valószínűleg nem lesz lehetséges.
Eddig konszenzus volt arról, hogy a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból felelős befektetések körébe nem fér bele a hadiipar, de lehet, hogy ez most megdől.
Oroszország a világ második legnagyobb fegyverexportőre, de piaci részesedése erősen csökken, az ukrajnai háború pedig tovább gyengítheti az orosz hadiipar kapacitásait és renoméját.