A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését hagyományosan a baloldali gondolkodásúak tartják fontosabbnak, Magyarországon viszont az is számít, hogy a szavazók szívéhez közel álló párt van-e épp kormányon.
Gyakorlatilag nincs senki, aki még mindig kétségbe vonná a klímaváltozás tényét, és a magyarok döntő többsége, 90 százaléka kifejezetten tart is tőle.
2010-hez képest jobban is kedvelik a munkahelyüket a magyarok, és a magánéletüket is jobban el tudják választani a munkától.
2015 után egész Európában nőtt a migráció elutasítása, aztán Nyugat-Európában visszaállt a korábbi szintre, a keleti tagállamokban viszont jelentős maradt. De miért?
Jelentős különbségek vannak az egyes szektorokban dolgozó munkavállalók egészségügyi állapota között.
Akkor is igaz ez, ha kiszűrik a regionális, demográfiai és egyéb tényezőket.
Az MSZP-sek jóval boldogabbak voltak a fideszeseknél, amíg az ő pártjuk volt kormányon. 2010 óta viszont a szocialisták bizonyulnak a szomorúbb csoportnak az egyre derűsebb Fidesz-szimpatizánsokkal szemben.
Vannak olyan csoportok a magyar társadalomban, amelyekben különösen alacsony a klímaváltozás iránti személyes felelősségérzet, pedig egyre inkább szükség van az alulról jövő kezdeményezésekre a felmelegedés elleni fellépésben,
Nagy igény van a magyar társadalomban a jövedelmi különbségeket csökkentő politika iránt, tavasszal mégis olyan pártok nyertek, amelyeknek a kormányzása során nőttek az egyenlőtlenségek.