Az Európai Központi Bank új eszköze egyelőre úgy hatékony, hogy nem is kellett használni, de ha tovább romlanak a gazdasági kilátások, élesben is be kell majd vetni.
Tényleg csak a háború és a koronavírus miatt szabadult el az infláció? Milyen jelzést küld a piacnak az, hogy a kormány népszerűtlen intézkedéseket jelent be egymás után? Interjú.
A növekedést erőltető magyar költségvetési és jegybanki politika elszabadult ágyúvá vált, ez az egyik legfontosabb oka a 410 forintos euróárfolyamnak - mondja Jaksity György, a Concorde elnöke.
Csehország és Lengyelország közelében is háború van, de a złoty és a korona árfolyama egész jól összeszedte magát a háború kitörése óta, a forint gyengülése viszont ki tudja, hol áll meg.
Sokkal rosszabbul teljesít idén a forint, mint a cseh korona és a lengyel złoty, az ezt okozó tényezőkben pedig egyelőre nem várható pozitív fordulat.
Euróban fizetünk, de a rubelt támogatjuk vele, az EU több tagországa nem szeretné, ha lehetne ezzel trükközni.
Putyin csütörtöki határidővel várja a kormánytól, a Gazpromtól és a jegybanktól a jelentést arról, hogyan lesz kivitelezhető a rubeles gázfizetés.
A feladat teljesen egyértelmű, de ha valaki komolyan gondolja, akkor a 2026-os választások előtt meg kellene tennie.
Május-júniusban könnyen elképzelhető 10 százalék feletti infláció, éves átlagban pedig jobb esetben 7-8, rosszabb helyzetben 9 százalék körüli pénzromlásra számíthatunk.
Az euróban számolt tempós felzárkózással együtt is a régiós rangsor alján maradtak a hazai bérek, így a multiknak még mindig nagyon olcsó a magyar munkaerő.