Az energiarendszerek karbonsemlegesítése, az energiahatékonyság javítása sokba kerül – a jegybankok tudnak abban segíteni, hogy a finanszírozási költség alacsonyabb legyen, és megérje ezeket a beruházásokat elindítani.
Károsanyagkibocsátás-csökkenést elő lehet idézni célzott intézkedésekkel és szabályozással, valamint a kvótakereskedelem újraszabásával is, de a társadalmi hatásokra mindenképp figyelni kell.
Az atomenergia nemcsak karbonsemleges, hanem szavatolja a villamosenergia-ellátás folyamatosságát is, amire a megújulók nem képesek – érvel a BME Nukleáris Technikai Intézetének professzora.
A 100 százalék elérése sok esetben kapja a „zöld vágyálom” bélyeget, pedig a támogatói nem ignorálják a gazdasági fejlődést, az ellátásbiztonságot vagy az energiafüggőségünk mérséklését.
Szinte a semmiből nőttek ki pár év alatt naperőművek Magyarországon. Ma már egy napsütéses napon a déli órákban több áramot termelnek, mint a paksi atomerőmű. De a gyors növekedés nehézségeket is okoz.
A rezsicsökkentés után az energiahatékonysági beruházásokat is az energiaszolgáltatókkal fizettetnék meg. De akkor miért érné meg a lakosságnak zöldíteni?
Az európai zöld átállásnak nem kellene nagy áringadozásokat okozni a nyersanyagpiacokon, de Oroszországnak tudnia kéne, hogy hosszú távon mivel számolhat.
A következő évtizedek a fosszilis energiahordozók kivezetéséról szól majd: olyan energiaellátásra van szükség, ami megvalósítható gazdasági programhoz vezet. Ez a G7 Holnap új, energetikáról szóló cikksorozatának első része.
Ha a jövő kérdéseivel foglalkozunk, az ország energiaellátása és energiabiztonsága kulcskérdés. A G7 Holnap következő, holnap induló sorozatában ezt a kérdést járjuk körbe.
Becslések szerint az áram 24, a gáz 54 százalékkal emeli meg átlagosan a lakossági számlákat.