2021-ben először fordult elő, hogy csökkent a megújulók aránya az uniós energiafogyasztáson belül. A számokat viszont jelentősen torzítja a biomassza felhasználása, amivel más bajok is vannak klímaszempontból.
Elképzelhető, hogy újra épülhetnek szélerőművek is Magyarországon, legalábbis a kormány napirenden tartja a témát - rövid interjú Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárral.
A miniszter szerint megkezdődött az európai gazdaság megcsonkítása, de az ipar teljesítménye az elmúlt 22 év csúcsa közelében van a legutóbbi adatok szerint.
Az EU alakuló szabályozása korlátozná az akkumulátorgyártás karbonlábnyomát, emiatt a Magyarországra települő akkuüzemek is több zöldenergiát kérnek a kormánytól.
Több mint szokatlan a tárolók töltődése a tél közepe felé, de több ok együttes hatására ez most összejött, ha egyben vizsgáljuk az uniós kapacitást.
Németország és Lengyelország saját maga vállalta, hogy 2023 elejétől nem vásárol több orosz kőolajat, ez azonban komoly kihívás elé állítja őket.
Az európai átlagnál hónapokkal később, de a rezsiemelés környékén végül Magyarországon is megindult az alkalmazkodást az új energiapiaci helyzethez.
Az épületállomány elöregedett, az irodaépületek bő harmada például 1945 előtt épült. Különösen sok az öreg iskolaépület: a középületállomány energiafogyasztásának a 60 százaléka oktatási épületekhez köthető.
Az Európai Bizottság erősen kompromisszumos javaslata egyrészt szigorú feltételeket szab az élesítésre, másrészt könnyű visszalépést biztosít belőle.
A legújabb kutatás szerint az óraátállítás száz éve hasznos volt, de ma már nem az, egyelőre mégsem szűnik meg.