Hiába volt szinte mindenhol némi javulás, 2002 óta még a saját régiónkhoz sem sikerült felzárkózni sem az egészségügy kimeneti, sem a bemeneti mutatóiban.
Több jövedelmi és munkaerőpiaci adat is szépen javult a 2010-es évek második felében, de a régió más országai jobban használták ki a világgazdasági konjunktúrát.
A 2010-es évek fontos kormányzati célja volt a népességfogyás lassítása és megfordítása, aminek az épp csak megmutatkozó első eredményeit tépázta meg a járvány.
Régiós összehasonlításban is nagyon meredeken drágultak nálunk az ingatlanok, és ezt a bérek növekedése 2014 óta már nem tudta követni.
Az elmúlt években akár lassulhatott is volna a népességfogyás Magyarországon, ha nem jön a járvány. A pandémia azonban évszázados csúcsra növelte a halálozást.
A kétezres években még viszonylag nagy súlyt kaptak az oktatási kiadások a magyar költségvetésben, aztán lassan uniós és régiós összehasonlításban is visszaszorult Magyarország.
A magyar egészségügyet kiemelkedően nagy arányban finanszírozza magánbiztosítón keresztül vagy gyógyszerért, ellátásáért közvetlenül fizetve a lakosság.
A régióban a magyar lakosság tudta a legkisebb mértékben növelni az átlagos élelmiszerköltését 2002 óta.
Az oktatási rendszer komoly problémája a tanárhiány, ráadásul egyre nagyobb a különbség a pályakezdők és nyugdíjba vonulók száma között.
Hazánk volt az egyetlen régiós ország, ahol 2002 és 2019 között csökkent az állami egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya. Aztán jöttek a lélegeztetőgépek.