A főbb életesemények egyre későbbre tolódnak, ami általános európai tendencia, de közben egyre hosszabb ideig is dolgozunk az életünk során, ami Magyarországon különösen éles változás.
Vélhetően a kedvező szakpolitikai intézkedések következtében egyre több házasságot kötnek Magyarországon, és ezek a kapcsolatok stabilabbnak is bizonyulnak.
Magyarország 2010 előtti és utáni korszakának összehasonlítása alapján lehet leginkább megítélni a kétpártrendszer felé haladó politikai osztály teljesítményét, erre vállalkozunk a következő hetekben.
A rendszerváltás óta Bulgária elvesztette lakosságának több mint negyedét, tavaly majdnem annyian haltak meg, mint amikor egyszerre szedte áldozatait a világháború és a spanyolnátha.
A családtámogatásoknak is köszönhetően emelkedett a termékenységi mutató, de bevándorlás nélkül 2050-re így is 8,2 millióra csökkenhet az ország népessége.
Tavaly sem csökkent, és feltehetően még idén is nő a magyar termékenységi ráta. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy jóval több gyerek születne.
A járvány pusztítása és a rossz demográfia mellett a vendégmunkások távozása is feladta a leckét az orosz munkáltatóknak.
Észak-Magyarország több szempontból is az unió egyik legkedvezőtlenebb életkilátásokkal kecsegtető régiója, de más hazai térségekben sem sokkal jobb a helyzet.
A tavaly decemberig növekvő születésszám a járvány hatására hullámzásba ment át, így idén eddig közel a tavalyi szinten maradt. Nemzetközi összevetésben ez jónak számít.
Tavaly csak Olaszországban és Görögországban volt nagyobb az eltérés a nők és a férfiak foglalkoztatottsági rátájában, mint Magyarországon.