Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. május 10. 04:22 Adat, Közélet

Egybeesik a magyar gyermekvállalási kedv csökkenése az egyik járványügyi intézkedés bevezetésével

Miután nemrég a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa a közösségi médiában jelezte, hogy nagy baj van a születésszámokkal, felkutattuk a vonatkozó adatokat, hogy grafikonon ábrázolhassuk a történelmi mélypontot: a modernkori statisztikai nyilvántartás bevezetése óta soha nem született olyan kevés gyerek egy adott év első három hónapjában összesen, mint 2022 január-február-márciusában. 

A KSH hivatalos előzetes adatközlései alapján ez a szám idén először esett be 20 ezer alá. Az első negyedévben összesen 19688 élveszületést rögzítettek Magyarországon. Az eddigi minimum 2019-ben volt, 20854 élveszületéssel. 

Mélypont

Az idei bezuhanás az elmúlt két év 22200 születést meghaladó számai miatt is látványos (20 százalék), de ha négy évre visszamenőleg átlagoljuk az első negyedéves abszolút születésszámokat (21 803), akkor ahhoz képest az idei visszaesés is mintegy 10 százalékos. Csak a tavalyi negyedévhez viszonyítva a visszaesés ennél is nagyobb arányú, 12 százalékos.

Az alábbi grafikonon 1955-től ábrázoltuk az adott év első negyedévének születésszámait. 

Idén januárban 6631, februárban 6087, márciusban 6970 gyermek született, miközben a 2018 januárja óta eltelt durván 50 hónapban összesen csupán ötször jegyeztek fel 7000 alatti születést, 6500 alattit pedig egyszer sem. Ráadásul, ha nem negyedévekeket, hanem tetszőleges hónaphármasokat nézünk, akkor sem találunk ilyen alacsony értéket ebben az időszakban. 

Ez az érték nem csak abszolút számként tűnik alacsonynak. Ha ezer lakosra vetítjük a havi születésszámot, januárra 8,1, februárra 8,2, márciusra 8,3 jön ki, holott 2018 januárja óta egyetlen hónapban sem volt a relatív születésszám 8,4 alatt. Az idei negyedéves átlag – 8,3 – szintén nagyon alacsony ezen az adatsoron. 

Az első negyedéves abszolút születésszámok elég pontosan előrejelzik az éves születésszámot is, hiszen visszatekintve a negyedéves adat az évesnek általában mintegy 23-26 százaléka, ahogy arra Kapitány Balázs, a KSH Demográfiai Intézetének munkatársa is rávilágított posztjában. Ha a legalacsonyabb értékkel számolva éves születésszámot prognosztizálunk – tehát az eddigi adatok szélsőértéket kiválasztva ez lesz statisztikai-demográfiai értelemben a legoptimistább számítás –, akkor 2022-ben körülbelül 85 ezer gyermek születése jön ki. 

Oltás vagy gyerekvállalás

Ezekből az adatokból természetesen arra egyelőre nem lehet tudományos alapon következtetni, hogy miért történt a drasztikus csökkenés, miért született lényegesen kevesebb gyerek eddig idén a megelőző évek azonos időszakához képest. Hipotéziseink azonban lehetnek.

Ugyanakkor érdemes szem előtt tartani, hogy a csökkenés a magyar népesség évtizedek óta tartó fogyatkozásából is következik. Ennek üteme ugyan a 2010-es évek végére némileg lassult, de 2020-tól újra meredek pályára állt. 

A 2020-ban megszületett 92338 gyermek a KSH Demográfiai portréja szerint 3,5 százalékos éves növekedést jelentett, és 2016 óta a legmagasabb számot. “A születésszámok 2020-as emelkedése az új családpolitikai intézkedésekkel, az év végi bezuhanás a járvány első hullámával hozható összefüggésbe”, írják a szerzők. 

Azonban az akkori, 2020 végén történt bezuhanás sem volt elég ahhoz, hogy megfordítsa az alapvetően évek óta pozitívan alakuló magyar termékenységi arányszámot vagy rátát.*A teljes termékenyégi arányszám vagy ráta az egy szülőképes korú nőre jutó gyermekek számát jelöli. Ez tulajdonképpen azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet.  Mindeközben Csehországban, Ausztriában, Romániában, Ukrajnában és Szlovéniában gyakorlatilag a teljes 2020-as és 2021 periódusban mínuszban járt ez a mutató, szinte végig kevesebben születtek a koronavírus előtti évek havi átlagaihoz képest.

Északon meglepő módon viszont jóformán baby boom-ot hozott a járvány, a születésszámok és a termékenységi ráta is növekedett Izlandon, Finnországbon, Dániában a járvány éveiben.

Magyarországon az idei jelentős abszolút születésszám-csökkenés hátterében már nem a járványt, hanem éppen az oltást sejthetjük: 9 hónapot visszaszámolva 2021 májusához jutunk, vagyis a tömeges magyar oltásprogram kezdetéhez.

Az országos tisztifőorvos akkori, első útmutatása a várandós nőknek az mRNS-típusú vakcinát ajánlott – a 12. hetet követően. Később aztán a hivatalos álláspont változott, és már a terhesség teljes ideje alatt ajánlható volt az oltás, akár első, akár emlékeztető oltás felvétele. 

Ennek fényében könnyen elképzelhető, hogy az idei történelmi mélypont hátterében az áll, hogy a gyermekvállalást tervező párok az oltásprogram miatt pár hónappal későbbre halasztották a gyermekvállalást.

Ebben az esetben, és ha pár hónap alatt valóban elmúlt a gyermekvállalást tervező magyar párok aggodalma az oltással kapcsolatban, az év további része akár “be is hozhatja” az első negyedéves jelentős mínuszt. Ha viszont más tényezők is felelősek a születésszám-csökkenésért, akkor egész évre maradhat az alacsony szám. Így az a kérdés fog felmerülni, hogy a trend mennyire befolyásolja majd az Orbán-kormányoknak rendkívül lényeges termékenységi rátát.

A legfontosabb ráta

A magyar termékenységi ráta 2011-ben volt mélyponton, azóta vagy stagnál vagy emelkedik, összhangban a kormány kiemelt demográfiai céljaival, és az ezeknek alárendelt, gyermekvállalást segítő, elsősorban különböző pénzügyi ösztönző intézkedéseivel. A 2021-re becsült, egyébként az európai középmezőnyhöz tartozó, valamivel 1,6 fölötti termékenységi arányszám legutóbb 1994-ben fordult elő Magyarországon.

Ugyanakkor az Orbán-kormányok által meghirdetett cél, hogy a népesség szinten tartásához szükséges, utoljára a 70-es években produkált 2,1-es mutatót 2030-ig elérjük, így is elég utópisztikusnak tűnik, a szakemberek szerint ilyen időtávban maximum az 1,8-as érték reális, de az is csak nagyon sikeres és évtizedekig következetesen alkalmazott népesedéspolitikával érhető el.

Az adatokból úgy tűnik, hogy a termékenységi ráta a 2010-es években azért nőtt, mert a csökkenő szülőképes korú népesség mellett nagyjából ugyanannyi, néha egy kicsivel több gyerek született meg évente. Vagyis kevesebb nő szült ugyanannyi vagy kicsit több gyereket, nyilvánvalóan nem függetlenül a gyermekvállalás kormányzati támogatásától, amelyek közül a születésszámot számottevően a babaváró hitel növelhette, a csok kevésbé, ugyanis sok esetben a szerződő családok nem előre vállalt, hanem már megszületett gyermekek után igényli a támogatást. 

Ugyanakkor szülőképes korú nőből biztosan egyre kevesebb lesz a népesség jelenlegi korszerkezetéből adódóan, és ezen kizárólag egy pozitív vándorlási egyenleg változtathatna. Mindemellett megnőtt a gyermektelenek aránya is az elmúlt években.

Mindezek alapján a kutatók már korábban feltételezték, hogy a termékenységi ráta növekedése valószínűleg nem lesz elég a születések számának növeléséhez. A szülőképes korú népesség csökkenése és a demográfusok prognózisa az alábbi grafikonon látható. 

Az éves abszolút születésszámok és a termékenységi ráta alakulásának trendjei viszont – természetesen – erősen összefüggnek, úgyhogy joggal feltételezhető, hogy az alacsony születésszámok miatt megtörik a magyar termékenységi ráta emelkedése.

A Bécsi Demográfiai Intézet kutatója, Krystof Zeman meglepőnek tartja az idei hirtelen csökkenést. “Ha egész évben az első három hónaphoz hasonló szülteszámokról érkeznek adatok, akkor a teljes termékenységi arányszám 1,40-re esne vissza becslésünk szerint”, írta a G7 megkeresésére Krystof Zeman, aki szerint ez az érték nem kritikus, így is meghaladja a 2012-es év értékét például. Mégis drámai eltérést mutatna a korábban maximum stagnáló, majd a 2019 és 2021 közötti növekvő trendhez képest.

Adat Közélet demográfia élveszületés termékenységi ráta Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Pálos Máté Hajdu Miklós
2022. szeptember 26. 04:24 Adat

Az abortusz egyre inkább a 24 év alattiak tapasztalata Magyarországon

Bár a sajtóban csak szívhangtörvény néven elhíresült rendelet több mint egy hete hatályos, mégsem egyértelmű, pontosan mi lenne az orvosok jogszabályi kötelessége, ahogy az sem, mire számíthatnak a várandós nők.

Bucsky Péter
2022. szeptember 25. 04:34 Adat, Közélet

Rogán 446 milliót, a legszegényebb államtitkár 4 milliót keresett tavaly

A miniszterek és az államtitkárok vagyoni helyzete között óriási a különbség. Orbán Viktornál 27-en is többet keresnek. A szja-kedvezményekkel százmilliót spórolnak a miniszterek, de Rogán Antal nem él a kedvezménnyel.

Jandó Zoltán
2022. szeptember 15. 13:08 Adat, Pénz

Most tetőzhet az infláció az építőiparban, 26 százalékon

Az előző negyedévekben rendre 3-5 százalékponttal nőtt az infláció, most alig eggyel, és volt már olyan szegmens is, ahol stagnált, igaz 27 százalékon.

Fontos

Kiss Péter
2022. szeptember 25. 16:44 Közélet, Pénz

Alaposan betárazva indul harcba az MNB az infláció ellen

De vajon elegendő lesz-e a muníció a forint árfolyamának stabiliziálásra, és a pénzromlás megfékezésére?

Avatar
2022. szeptember 24. 15:27 Pénz, Világ

Fontos részleteket takar el a nyilvánosság elől a brit udvartartás, a közvélemény ennek ellenére kitart mellettük

III. Károly népszerűsége sokat javult, mióta király lett, bár vannak, akik szerint túl sokba kerül a királyi intézmény fenntartása.

Fabók Bálint
2022. szeptember 24. 07:51 Tech

G7 Reggel: Goudát beérő trappista és egy spórolós óvónő

A kormány recessziós várakozása, egy szemléletformáló élményről és árdrágítók elleni razzia a mai G7 Reggelben.

Ne hagyd ki