Az adatok alapján nem látszik olyan összefüggés, hogy a gazdagabb országokban több, a szegényebbekben pedig kevesebb cukrot esznek az emberek.
Balti államokat és Lengyelországot követhetjük, ha betiltjuk a 18 év alattiak számára az árusítást, de kihívást jelenthet, hogy a világpiacon harmadik cég éppen magyar.
Ha nem sikerül a kormány 10 százalék alatti év végi inflációs terve, az nem az élelmiszerek miatt lesz.
Annyira tartanak a téli energiaköltségektől a nyugat-európai cukorgyárak, hogy a szokásosnál korábban kezdik el a cukorrépa feldolgozását, ez viszont csökkentheti a kinyert cukor mennyiségét.
Az utóbbi időben sok lengyel boltban kifogyott a cukor, és az új szállítmányokat úgy is elkapkodják, hogy egyre drágább lesz a termék.
Teljesen eltorzította a piacot a hatósági ár, a kivezetése pedig sokkolná a vevőket.
Itt van az infláció, amire számítottunk, a háztartásoknak a tejár masszív emelkedése fájhat a legjobban. Az otthon készített túrós palacsinta ma jóval drágább, mint egy éve.
Főleg az étolaj drágulása látványos, de a globális gabonadrágulás miatt a húsok jelentősebb drágulása is benne van még a pakliban.
A magyar népegészségügyi termékadóhoz hasonló közteher bevezetése miatt a kólák átlagosan 40 százalékkal kerülnek többe Lengyelországban, és sok más hasonló ital is drágult.
A Corona sör az elmúlt évtized leggyengébb negyedévét produkálja, és nem egyértelmű, hogy erről mennyiben tehet a márkanév. Itthon azonban a Koronás Cukrot is viszik.