Ha sorba állítanánk a naponta levágott 900 ezer marhát, Budapesttől Barcelonáig állnának az állatok.
A magyar kormány helyzetbe hozta a szlovák tenyésztőket, mert ha nincs magyar csirke, a kereslet pedig nagy, akkor átmenetileg importálni kell az árut.
Egy amerikai startup vállalkozás Szingapúrban kezdheti el a műcsirkefalatok értékesítését.
A vásárlók többsége nem ellenzi, környezetvédelmi szempontból pedig jobb ez a megoldás.
A kínai hatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy Hupej tartományt elszigeteljék, ami nemcsak sok emberi, hanem állati szenvedést és gazdasági kárt is okot.
A vásárlók és az állatvédők nyomásának engednek az élelmiszerláncok, amikor rákényszerítik a tojástermelőkre a ketreces tyúktartás eltörlését. A tojás ára ezzel a kétszeresére nőhet.
Idealistának és kissé naivnak tűnik az a törekvés, hogy a környezetvédelmi szempontból mellőzött sertést és marhát vidáman futkorászó csirkék húsával váltsuk ki.
Nagyon mérgesek az európai baromfiágazatban az egyik legsikeresebb ukrán cégre. Az ügy nehéz kérdéseket vet fel.
Miután már hétszáz forintot kell fizetni a boltban egy doboz tojásért, lassan érdemes lehet elgondolkodni a finomabb alternatíván. A tyúktartás nem teljesen kockázatmentes vállalkozás, de még kicsiben is jó üzlet lehet.