Percenként 140 ezer csirkét vágnak le a Földön, hatvan év alatt tízszeresére nőtt a levágott állatok száma
Négyszer gyorsabban nőtt a levágott állatok száma 1960 óta, mint a népesség növekedése. Miközben a Föld lakossága 2,6-szorosára nőtt az elmúlt 60 évben, most tízszer annyi haszonállatot ölnek meg, mint akkor.
- Átlagosan napi 900 ezer marhát, 1,4 millió kecskét, 1,7 millió bárányt, 3,8 millió sertést és több mint 200 millió csirkét (perceként 140 ezret) vágnak le világszerte.
- Ugyanakkor arányaiban nem eszünk ennyivel több húst, csak a húsfogyasztás eltolódott a kisebb súlyú csirke felé. Az egy főre vetített éves húsfogyasztás 1960-ban 23 kilogramm volt, ez 2020-ra 42 kilogrammra nőtt.
- Ha sorba állítanánk a 900 ezer marhát, amit levágnak naponta, akkor egy 1800 kilométeres sort kapnánk, tehát Budapesttől Barcelonáig állnának az állatok. Egy csirkefeldolgozó pedig valahogy így működik:
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
