A magyar láncok részesedése csökken, és a hazai élelmiszereké is csak a 10 évvel ezelőtti mélyponthoz képest nőtt. Ideje lenne új módszereket kipróbálni.
Márciusban rengeteg embert vettek fel a nagy roham miatt az élelmiszerláncok, erősen kérdéses azonban, hogy közülük hányat tartanak meg akár középtávon.
Az Aldi és a Lidl nyereségrátája a fasorban sincs a magát CBA-nak álcázó CBA-hoz képest. De a sikernek vannak árnyoldalai is.
Arányaiban kisebb emeléssel is őrzi vezető helyét a kiskereskedelmi láncok fizetési versenyében a Lidl és az Aldi, a legnagyobb mértékben tavaly a SPAR emelt.
Nagyon kapaszkodnak a magyar élelmiszerboltok az általános növekedésbe, ez néha sikerül, de néha nagyon nem.
A szervezetlenség, a csökkenő piaci súly és a haszon lefölözése lefelé vezető spirálba vitte a magyar kiskereskedelmi láncokat. Elemzésünk a hazai cégek kilátástalan helyzetéről, első rész.
Most a Sparnak ad át CBA boltokat a magyar lánc alapítója. A példát már csak az üzleti logika alapján is sokan követhetik.
Az MKB és a TV2 sokat számított, de Baldauf László csúnyán betett a kormányzati akaratnak.
Térképre vittük a budapesti üzleteket, hogy látni lehessen, milyen hatással lehetnek a CBA-birodalomra az alapító boltátadásai.
Hét CBA üzletet vásárol meg a magyar lánc egykori alapítójától, Baldauf Lászlótól a Lidl – derül ki egy a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) benyújtott bejelentésből. Négy nagy forgalmú fővárosi bolt mellett három agglomerációban található egység is a diszkonthoz kerül.