Az élelmiszerárak éves adataiból jól látszik, hogy hiába emelkedtek jobban a magyar bérek, a németeknek mégis sokkal kevésbé fáj a válság, mert ott jóval kisebb az infláció.
A kétarcúvá váló munkaerőpiacon az emberek egy része már annak is örül, ha megmarad a munkahelye. Az infláció miatt elszállnak a bérigények, ebből jövőre nagy konfliktusok, de brutális reálbércsökkenés is lehet.
Nagyon sokat számít, hogy a lakosság és a vállalatok is időben elkezdtek alkalmazkodni a romló gazdasági kilátásokhoz - mondta ifj. Becsey Zsolt a G7 Podcastban.
2008 óta nem volt hasonló nagyságú emelés Lengyelországban, de az infláció várhatóan még így is a jelentős részét el fogja vinni.
Egy kicsit enyhült a munkaerőhiány a turizmusban és a vendéglátásban, de így is túl sokan hiányoznak. A járvány alatt lelépett dolgozók nem jöttek vissza tömegesen.
Viszont a háromgyerekesek béreire rakódó adóterhek a legalacsonyabbak között vannak a környékbeli országok mezőnyében.
Több jövedelmi és munkaerőpiaci adat is szépen javult a 2010-es évek második felében, de a régió más országai jobban használták ki a világgazdasági konjunktúrát.
A 2008-as válságban az egész régióban felpörgött a legkisebb bérek emelése. Az Elmúlt 20 év sorozat újabb részében azt szedtük össze, hogy a magyar minimálbér alakulása hogyan viszonyult a régiós trendekhez.
Az euróban számolt tempós felzárkózással együtt is a régiós rangsor alján maradtak a hazai bérek, így a multiknak még mindig nagyon olcsó a magyar munkaerő.
Teljesen új makrogazdasági korszaknak ágyazhat meg, ha a béremeléseket az infláció fölé kezdik belőni a cégek. De mennyire reális az ár-bér spirál veszélye?