Az utóbbi évtized nem nevezhető a magyar szakszervezetek hőskorának, de még így is képesek bérprémiumot kiharcolni a tagjaik számára.
Negatív spirálban a magyar gazdaság: a lakosságnak, a cégeknek és az államnak is fogyóban a pénze. Mik ennek a jelei és miért újszerű ez a helyzet? G7 Podcast!
Csaknem 7 százalékkal csökkentek a reálkeresetek az áprilisi 24 százalékos infláció mellett, de az év második felében már erősödhet a fizetések vásárlóereje, és ez a gazdaság egésze szempontjából is jó hír.
Hogyan alakult át a tanárképzés, és miért béremeléssel kellene kezdeni a pálya vonzóvá tételét? A 28. óra vendége Csapodi Csaba, az ELTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettese.
Egyelőre vizsgálják, hogy jó döntést hoztak-e, amikor fontosságában hátrébb sorolták a színész esetét. A mentők szerint a kapacitáshiánnyal is gond van.
A lengyeleknél, szlovákoknál és cseheknél is nagyobb mértékben fogták vissza a vásárlásaikat az év elején.
Euróban számolva a magyar dolgozó volt a harmadik legolcsóbb az egész Európai Unióban a román és a bolgár után.
Ha most kezd valaki területi értékesítési vezetőként a láncnál, 30 százalékkal kevesebbet ér a bére, mint 2021 őszén. Érdeklődőből így sincs hiány.
Nagy a szórás az egyetemek és a tudományterületek között, de például a tanársegédeknél nagyítóval kell keresni a tisztességes megélhetést nyújtó fizetést biztosító helyeket.
A magyarázat az, hogy a 15-17 százalékos emelések bekerülnek a hírekbe, a jóval a várható infláció alatt maradók viszont nem.