Felrobbant árszintek ide vagy oda, nem hazánk az egyetlen uniós ország, amely több benzint és gázolajat fogyaszt, mint az energiaválság előtt.
Két feltételhez kötötte a kormány, hogy januártól marad-e az üzemanyagokra vonatkozó árstop. A teljesülésük elég bizonytalannak látszik.
A statisztikai hivatal figyelembe vette, hogy július végétől sokan már csak piaci áron tankolhatnak, ennek azonban alig volt hatása az átlagárra.
Augusztus 19-én és 20-án nem szolgálnak ki üzemanyagot a Független Benzinkutak Szövetségéhez tartozó és azt támogató benzinkutak. A szövetséghez 500-600 töltőállomás tartozik.
Áfából a magyar autósok fizetik a legtöbbet az üzemanyagok után, a kormány mégis a jövedéki adót csökkentette, amely már a kötelező uniós minimumot sem éri el.
Több mint két évtizedes csúcsra emelkedett az infláció júliusban, ám a hatósági üzemanyagár nélkül még ennél is sokkal magasabb lenne a mutató.
Nem sikerült felpörgetni az üzemanyagimportot az ársapka részleges megszüntetésével. Az ágazati szereplők szerint a keresletet kellene csökkenteni, de ehelyett a csalás válhat üzletszerűvé.
Nehéz helyzetben vannak a benzinkutak, a fizetés nélkül távozó autósokkal ugyanis a rendőrség sem foglalkozik szívesen.
A szándék megvan a növelésre, de már tavasszal is több millió hordóval maradt el a kitermelés a kvóták által meghatározott mennyiségtől.
Legalábbis ezt mondják a Reacty Digitallal közösen készített reprezentatív felmérésünk szerint. Leginkább biciklire és tömegközlekedésre váltanának.