A kormány készülhetett arra, hogy közvetlenül a szankciók életbelépése után engedje el a hatósági árat, amely mögül így arcvesztés nélkül hátrálhatott ki.
Felrobbant árszintek ide vagy oda, nem hazánk az egyetlen uniós ország, amely több benzint és gázolajat fogyaszt, mint az energiaválság előtt.
Két feltételhez kötötte a kormány, hogy januártól marad-e az üzemanyagokra vonatkozó árstop. A teljesülésük elég bizonytalannak látszik.
A statisztikai hivatal figyelembe vette, hogy július végétől sokan már csak piaci áron tankolhatnak, ennek azonban alig volt hatása az átlagárra.
Augusztus 19-én és 20-án nem szolgálnak ki üzemanyagot a Független Benzinkutak Szövetségéhez tartozó és azt támogató benzinkutak. A szövetséghez 500-600 töltőállomás tartozik.
Áfából a magyar autósok fizetik a legtöbbet az üzemanyagok után, a kormány mégis a jövedéki adót csökkentette, amely már a kötelező uniós minimumot sem éri el.
Több mint két évtizedes csúcsra emelkedett az infláció júliusban, ám a hatósági üzemanyagár nélkül még ennél is sokkal magasabb lenne a mutató.
Nem sikerült felpörgetni az üzemanyagimportot az ársapka részleges megszüntetésével. Az ágazati szereplők szerint a keresletet kellene csökkenteni, de ehelyett a csalás válhat üzletszerűvé.
Nehéz helyzetben vannak a benzinkutak, a fizetés nélkül távozó autósokkal ugyanis a rendőrség sem foglalkozik szívesen.
A szándék megvan a növelésre, de már tavasszal is több millió hordóval maradt el a kitermelés a kvóták által meghatározott mennyiségtől.