Augusztusban fél év után először fordult elő, hogy a statisztikai hivatal havi jelentése szerint nem 480 forint volt a benzin és a gázolaj fogyasztói átlagára. Aki figyelte korábban a KSH kommunikációját, azt nem lepte meg a változás, hiszen a hivatal már korábban is jelezte: a nyolcadik hónaptól figyelembe fogja venni, hogy módosult a kedvezményes árra jogosultak köre. Az eredmény első ránézésére azonban így is furcsa lett, hiszen a hivatalos adat szerint a benzin átlagára 1, a dízelé pedig 2 forinttal emelkedett.
Ez azért érdekes, mert július 30-tól kifejezetten széles kör került ki az ársapka alól. Ettől kezdve csak a magántulajdonú gépjárművek, a taxik, és a mezőgazdasági erőgépek tankolhatnak 480 forintos áron, de a gyakorlat szerint utóbbiak is csak akkor, ha beállnak a kútra, ami sok esetben lehetetlen. Kizárták ugyanakkor a kedvezményre jogosultak közül a céges autókat, márpedig ez rengeteg gépkocsit érintett.
Magyarországon ugyanis több mint negyedmillió cégautó közlekedik az utakon, ezek ráadásul átlagosan kétszer annyit futnak évente, mint egy magántulajdonban lévő kocsi. Ennek eredményeként – ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk –
az összes személygépkocsival megtett kilométer nagyjából hetedét adhatják a cégautók.
Ha ezt teljes egészében figyelembe veszi a KSH, akkor az egy, illetve kétforintos változásnál sokkal nagyobb árnövekedést kellett volna kimutatnia. A hivatal adatai szerint ugyanis a piaci üzemanyagár a 95-ös benzin esetében 681, míg a gázolajnál 736 forint volt. Ha úgy számolunk, hogy az eladott mennyiség 14 százaléka ennyiért kelt el, és csak a maradék 86-ot veszik 480-ért, akkor 508 forintos benzin és 516 forintos dízel átlagár adódik.
A KSH azonban nem így számolt, méghozzá azért nem, mert – mint írták –
a fogyasztóiár-index a háztartások (lakosság) által a saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások időben bekövetkező (átlagos) árváltozását méri.
Márpedig a céges autóknál az esetek jelentős részében nem a lakosság fizeti a tankolást. Ezért nem jelentek meg egyébként az árrögzítés korábbi módosításai sem az inflációs adatsorban: sem a külföldi autók, sem a tehergépjárművek kizárása nem érintette a lakosságot.
Most azért történt mégis egy minimális áremelkedés, mert ugyan a cégautókba többnyire a vállalat kontójára tankolnak, ám nem kizárólag. A KSH-nél lapunk kérdésére azt mondták, hogy
a magánhasználatra is biztosított céges autókra fordított kiadások aránya a háztartások üzemanyagokra fordított teljes fogyasztási kiadásához viszonyítva 1 százalék alatti.
Azaz a piaci árat nem 14, hanem csak 1 százalékos súllyal kellett figyelembe venni, így jött ki a minimális 1 és 2 forintos drágulás.
