Ugyan konkrét adatok csak később lesznek, az első napok benzinkúti tapasztalatai alapján nem sikerült felpörgetni az üzemanyagimportot az ársapka részleges megszüntetésével. Emiatt nem várható, hogy sokat javulna az ellátási helyzet, sőt a piaci szereplők szerint ha nem csökken a kereslet, akkor inkább romlani fog, és még gyakoribb lesz az üzemanyag- és főleg a dízelhiány a kutakon. Legalább ekkora gond azonban az is, hogy az eddig viszonylag tisztán működő szektorban a hatósági és piaci ár közötti hatalmas különbség miatt megindultak a trükközések.
A kormány is belátta, hogy elmenekültek a nagykereskedők
Ahol átállunk piaci árra, ezek a céges autók, ott lehet importálni – ezt válaszolta múlt hét szombaton Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arra az újságírói kérdésre, hogy számítanak-e az üzemanyag-behozatal növekedésére a kedvezményes hatósági árra jogosultak körének szűkítését követően. Mindez azért volt fontos kérdés, mert korábban is sejteni lehetett, hogy
az intézkedések célja nem elsősorban a piaci szereplők terheinek csökkentése, hanem sokkal inkább az általános hiány elkerülése.
A problémát alapvetően az okozza, hogy tavasszal, amikor a kormányzat az üzemanyag nagykereskedelmi árát is 480 forintban korlátozta, a piacon addig aktív nagykereskedők látványosan visszafogták a tevékenységüket*Korábban csak a kiskereskedelmi, tehát a benzinkúton alkalmazott ár volt maximálva, ám a töltőállomások ekkorra már jó ideje drágábban vették az üzemanyagot, mint amennyiért eladhatták, így a kormányzatnak lépnie kellett, ha el akarta kerülni a piac teljes összeomlását.. Eleinte kívülről ennek azért nem voltak különösebben látványos jelei, mert a Mol átvette a kieső konkurensek szerepét. Egy március végi háttérbeszélgetésen a magyar olajipari cég nagykereskedelmi értékesítési igazgatója, Hazuga Károly azt mondta, hogy a megelőző nagyjából két hétben több mint 50 új szerződést kötöttek, amely a teljes szerződésállományuk 15 százaléka.
A Molt kérdeztük, hogy azóta folytatódott-e ez a folyamat, és bár kérdéseinkre a cégtől nem kaptunk választ, piaci szakértők és szereplők szerint egyértelműen igen. Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője néhány hete úgy vélekedett, hogy
a Mol részesedése a korábbi 70-ről 90 százalék környékére emelkedhetett a nagykereskedelmi piacon.
Az import kiesésével, és a tartalékok fokozatos felélésével azonban a kínálat elég hamar elkezdett szűkülni. A kisebb kutak már tavasszal arra panaszkodtak, hogy nem kapnak annyi üzemanyagot a Moltól, amennyit rendelnek, és ennek lett a következménye az, hogy először csak a kisebb töltőállomások, később a nagyobb láncok is szabályozták az egyszerre vásárolható mennyiséget.
A probléma azért nem lett nagyobb, mert a Mol teljes fordulaton pörgette a finomítóit, így ha ilyen körülmények között is, de nagyjából ki tudta elégíteni a kutak igényeit. Mindezt ráadásul úgy, hogy az olcsó orosz olajnak köszönhetően sokat nem is bukott a hatósági áron.
Nincs tartalék, nincs import
Nagyon hamar látni lehetett azonban, hogy ha a százhalombattai finomítót le kell állítani, akkor gondok lesznek. Egyrészt nincs ugye import, ami helyettesítené a piacról kieső kínálatot, másrészt valószínűleg a Mol sem tudott annyit tartalékolni, amennyit hasonló esetekben szokott. Piaci forrásaink szerint egy ilyen leállásra a finomítók már hónapokkal korábban elkezdenek készülni a készleteik feltöltésével, hogy a termelésleállás alatt is tudjanak szállítani, most azonban a kialakult piaci helyzetben a Molnak erre nem volt lehetősége. Ezt jelezhette a múlt szombati bejelentés előtt a kormánynak Hernádi Zsolt Mol-vezér.
A Mol százhalombattai finomítója; Fotó: AFP/Europress
A kormány pedig két lépéssel reagált: a hiányzó finomítói készletek helyett megnyitotta a stratégiai tartalékot, illetve szűkítette a kedvezményes árra jogosultak körét, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az importot felpörgesse.
A behozatal ösztönzése azonban a jelek szerint nem jött, és ezzel a szabálymódosítással nem is igazán jöhetett össze.
A gond ugyanis az, hogy a hiány nem magyarspecifikus, egész Európát sújtja. Nagyobb probléma a dízelpiacon van. Gázolajból ugyanis a kontinens nem önellátó, folyamatos importra szorul, amelynek jelentős része alapesetben Oroszországból érkezik. A behozatal ugyan a háború ellenére sem akadt el teljesen – sőt júliusban kifejezetten nagyot nőtt – ám az ellátás így sem zökkenőmentes.
Különösen Kelet-Közép-Európában nem. Térségünkben ugyanis nem a százhalombattai egység az egyetlen, amely jelenleg nem termel.
Az öt régiós finomítóból jelenleg három áll – foglalta össze lapunknak röviden a legnagyobb ellátási problémát Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) elnöke.
Az OMV schwechati finomítójában még június elején egy karbantartás során történt baleset, amely után nem sikerült újraindítani az egységet, a csehországi Litvinovban található üzemben pedig július végén történt robbanás.
Az OMV schwechati finomítója. Fotó: AFP/Europress
Versenyhátrány az alacsony ár
Emiatt régiónkban a kínálat nagyon nagy hányada esett ki egyszerre. Így tulajdonképpen mindenhol vannak ellátási gondok, de a legnehezebben valószínűleg a magyar kutasok jutnak dízelhez. Egy olyan helyzetben ugyanis, amikor a nagykereskedők bárhol eladhatják a gázolajat, hiszen annyira nagy a túlkereslet, nyilván nem oda szállítják majd le, ahol a legalacsonyabb áron tudnák csak értékesíteni az árszabályozás miatt*Árszabályozás sok más régiós országban van, de magasabb szinten, mint itthon..
Éppen ezért az ársapka részleges eltörlése nem indította és nem is indíthatta be a tavasszal elakadt importot. Persze néhány kivétel biztosan van. A lapunknak nyilatkozó kutasok szerint általánosságban ott van lehetőség korábban kilépett szállítót visszacsábítani, ahol csak piaci áron értékesítenek. Ezek azok a kutak, amelyek elsősorban a teherautók kiszolgálására szakosodtak. Ahol csak ilyen járművek által használható, úgynevezett nagynyomású pisztolyok vannak, ott jelenhettek meg új nagykereskedők, hiszen a szabálymódosítás szerint most már lényegében az összes ilyen jármű piaci árat fizet.
Emellett azok a töltőállomások is próbálkozhattak, amelyek szolgálnak ki ugyan lakossági ügyfeleket, de van nagynyomású pisztolyos kútjuk is, ha vállalták, hogy az új beszállítótól vett üzemanyagot csak ilyen kúton értékesítik.
Ez azonban nem túl nagy mennyiség,
ahhoz biztosan kevés, hogy az egyre több helyen jelentkező ellátási zavarokat kezelje.
Úgy tudjuk, hogy emiatt kialakult egy féllegális megoldás is a piacon arra, hogy a kutak többletüzemanyagot szerezzenek. Az elbeszélések szerint a töltőállomások mindig hónap végén számolnak el a beszállítókkal. Ha egy kút több nagykereskedővel is kapcsolatban áll, akkor elég nehéz visszakövetni, hogy mikor melyik partnertől vett üzemanyagot értékesítette. Ezt pedig néhányan igyekszenek kihasználni úgy, hogy a Mol felé jelentik le a 480-as értékesítéseket, és a másik kereskedő felé a piacit, így tudnak a magyar cég mellett máshonnan is vásárolni.
Arról, hogy ez mennyire elterjedt, eléggé eltértek a vélemények, de szinte minden lapunknak nyilatkozó piaci szereplő megerősítette, hogy előfordulhatnak ilyen trükközések.
Csalásra csábít a nagy árkülönbség
És korántsem csak ilyenek. A múlt szombaton bejelentett intézkedésekkel a legnagyobb probléma – amellett, hogy nem tudta kezelni az import kiesését – épp az, hogy nagyon nagy ösztönzést teremtett a csalásra.
A magyar üzemanyagpiacra nem volt jellemző az elmúlt évtizedben rendszerszinten az ügyeskedés. Nincs illegális import, nincs érdemi jövedelemadó-elkerülés, az olajszőkítés már rég a múlté. Összességében ez egy tisztán működő piac volt, mindenki ismerte a feltételeket, szerette vagy nem, de elfogadta. A 480 és a piaci ár közötti hatalmas különbség azonban megint visszahozta ezt a régebben jellemző, „szemesnek áll a világ” megközelítést
– fogalmazott lapunknak egy piaci szereplő.
Az ágazat működésére rálátók szerint a kisebb egyedi esetek mellett könnyedén nagyobb, rendszerszintű csalások is előfordulhatnak. A kedvezményes árra jogosultak köréből most kiszorult vállalkozások ugyanis tényleg rengeteget spórolhatnak, ha sikerül valahogyan a piaci ár alatt üzemanyaghoz jutniuk. A benzinkutak többségének árrése pedig még a mostani káosz előtti időszakban is legfeljebb 10-20 forintos lehetett literenként. Ebből ráadásul még az alkalmazottaikat és egyéb költségeiket is ki kellett fizetniük, így a tényleges haszon valószínűleg a 10 forintot sem érte el egy literre vetítve.
Ehhez képest 50-100 forint hatalmas pénz, főleg egy olyan ínséges időszak után, amilyet az ársapka bevezetése teremtett. Ha ugyanennyi jut a hatósági árra jogosulatlan vevőnek is, akkor könnyedén mindkét oldalon 10-100 milliós hasznok keletkezhetnek.
Már a legutóbbi szabályváltozás előtti időből is halottunk olyan történetet, hogy keresztbeszámlázásokkal 50 forintos szolgáltatási díjért adott el kiskereskedő nagy mennyiségben helyi vállalkozónak úgy üzemanyagot 480 forintért, hogy a vevő nem lett volna jogosult az alacsonyabb árra.
Nem csökken a kereslet
Persze ezek az ügyletek komoly kockázatot jelentenek, de a helyi viszonyokat ismerőknél valószínűleg elég nehéz kiszűrni a csalásokat. Így
a rizikó egyre kevésbé áll arányban az elérhető haszonnal.
A társadalmi károkon túl ráadásul az ilyen trükközéseknek a másik kedvezőtlen következménye, hogy még az az enyhe kereslet-visszaesés sem történik meg, amit reméltek a hatósági ár korlátozásától. Persze a céges autók kizárása egyébként sem kecsegtetett túl nagy eredménnyel ezen a területen, hiszen ennél a körnél sok esetben az üzleti működés feltétele a gépkocsi-használat, így magasabb áron is kénytelenek megvásárolni az üzemanyagot. A lapunknak nyilatkozó kutasok többsége nem is tapasztalt forgalomcsökkenést az elmúlt héten. Sőt, az ország nyugati részében hét töltőállomást üzemeltető Concordia-Trans Kft. ügyvezetője, Lencse Zsolt, lapunknak azt mondta, kissé még nőtt is az igény, bár ebben a benzinkutak bejelentés körüli megrohanása is szerepet játszott.
Pedig az ágazati szereplők körében elég egyértelmű álláspont, hogy ha a kínálatot nem lehet érdemben növelni, akkor a keresletet kell visszafogni ahhoz, hogy ne legyen nagyon nagy gond az ellátással. Ez viszont úgy nehéz, hogy a lakosság lényegében semmit nem érez az árak emelkedéséből. Éppen ezért gondolják sokan úgy:
nem biztos, hogy októberig fenn lehet tartani az ársapkát.
Mivel pánikot kelteni senki nem szeretne – hiszen az könnyen öngerjesztő folyamattá válhat és beboríthatja az egész piacot – ezért a többség óvatosan fogalmaz, de abban elég nagy az egyetértés, hogy a következő hetekben fokozódni fog a hiányjelenség, és még szigorúbb korlátozásokat vezethetnek be a kutakon.
Közélet
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok
Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.
