A magyar export jelentős árucikke volt a réz, erre a korszak elején olyan nagy volt a nemzetközi kereslet, hogy még a hamisításával is próbálkoztak.
Európában a „zöld bányászat” jegyében évtizedek óta először felfutóban vannak az új bányászati projektek, ugyanakkor az EU nem helyben képzeli el új bányák tömeges megnyitását.
Mekkora környezetkárosítás vállalható be több ezer munkahelyért, a gazdaság fellendítéséért? A kérdésre egyelőre nincs egyértelmű válasz Szerbiában.
Közel lehetetlent vetnek fel környezettudósok egy új tanulmányban: mi lenne, ha kevesebbet autóznánk, kisebb kocsikkal?
Ha a mesterséges gyémántok csak észrevehetetlen és lényegtelen tulajdonságokban térnek el a természetesektől, akkor mi értelme marad a bányászatnak? Ez az az elvi kérdés kettészakítja az ékszerpiacot.
A világon felhasznált ritkaföldfémek 70 százaléka Kínából származik, ezért globális jelentősége is van annak, hogy összeolvasztják több állami vállalat ezzel foglalkozó egységeit.
A nyugati kormányok besokalltak a kínai függéstől és az ellátási problémáktól, a nagy bányacégek pedig igyekeznek ezt kihasználni.
A nagy autógyárak egyelőre távol tartják magukat a mélytengeri bányászattól, a bányászatban érdekelt cégek szerint viszont előbb-utóbb nem lesz más megoldás.
Afganisztánban a szovjet után az angolszász típusú modernizációs kísérlet is megbukott, új államalapításra lenne szükség. Ehhez a nyersanyagkincs csak elméletileg ad jó alapot.
Több fejlődő országban egyaránt pusztítja a környezetet a homokbányászat és a műanyag hulladék, pedig az utóbbi részben helyettesítheti a homokot.