Nincs más választásunk, mint feltúrni a tengereket az ásványkincsekért?
Komolyan felmerült, hogy mélytengeri bányászattal kellene fedezni az energiaátmenet – különösképpen az elektromos autók – miatt megugró fémigényt, de a kérdés nagyon megosztó. A nagy autógyárak egyelőre távol tartják magukat az első ránézésre is meglehetősen természetkárosítónak tűnő megoldástól, a mélytengeri bányászatban érdekelt cégek szerint viszont nincs más megoldás.
Az biztos, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszavágása, az elektromosautó-boom, a növekvő nap- és szélenergia-arány miatt a következő években tovább fog nőni az igény az energiatárolást biztosító akkumulátorokra, ezekhez pedig nikkelre, kobaltra, mangánra és rézre lesz szükség. A tavalyi 11 millió elektromos autóból 10 éven belül könnyen 145 millió lehet globálisan egy előrejelzés szerint.
Ezt az igényt a bányászcégek csak mélytengeri fémbányászattal tudnák kielégíteni, állítják, és még júniusban kiderült, hogy két éven belül meg is akarják kezdeni a mélytengeri fémek felszínre hozását. Arról, hogy a kanadai The Metals Company a mikronéziai szigetország, Nauru térségében bányászni akar, a 21 négyzetkilométer területű szigetország hatáságai tájékoztatták a Nemzetközi Tengerfenék Hatóságot.
Nauru – nem ellentmondásmentes körülmények között – meg is adta az engedélyt a fennhatósága alá tartozó tengerfenék felnyitására. A szabályozás részleteinek kidolgozására 24 hónap maradt, de arról egyelőre megoszlanak a vélemények, hogy pontosan mikor, hol és milyen körülmények között kezdheti meg a mélytengeri bányászatot a három érdekelt cég közül az egyik.
Egy mélytengeri kutatással, a tengerfenék tudományos célú feltérképezésével foglalkozó cég, a Nekton alapítója, Oliver Steeds szerint olyan technológia van a kezünkben, amivel soha nem látott módon fedezhetjük fel az óceánjainkat, és ez elképesztő lehetőség a fejlődésre.
De nem mindegy, mi az ára ennek a fejlődésnek. Az óceánok mintegy 2,2 millió fajának 90 százalékát még nem írta le a tudomány, és nagy kérdés, hogy ilyen korlátozott tudással valóban meg tudjuk-e állapítani, hogy milyen környezeti hatásokkal, fajkihalással járna a két éven belüli mélytengeri bányászat, illetve mennyi időbe telne egy ilyen érzékeny ökoszisztémának a regenerálódás.
A Kaliforniai Egyetem professzora, Douglas McCauley egyenesen hazugsággal vádolta azokat a mélytengeri bányász cégeket, amelyek azt állítják, hogy a megújuló energia miatt berobbanó akkumulátorigényt kizárólag a mélytengerből felhozott fémekkel tudjuk kielégíteni.
Ennek a „hamis narratívának“ a kritikusai, például a Greenpeace kutatóműhelyének tudósa, azzal érvelnek, hogy egyrészt nem is olyan biztos, hogy a következő években annyira sok fémre lesz szüksége az iparnak: az előrejelzések ugyanis a mostani fogyasztásból indulnak ki, és nem számolnak a frissen bevezetett változtatásokkal és alternatív megoldásokkal.
Egyelőre a nagy autógyárak és techóriások is elköteleződtek a mélytengeri biodiverzitás biztosítása mellett: a BMW, a Volvo, a Google és a Samsung az elsők között írta alá a WWF mélytengeri bányászatra vonatkozó moratóriumát. Elvileg a cégek ezzel azt vállalták, hogy nem finanszíroznak mélytengeri bányászatot, nem vásárolnak onnan felhozott fémet, amíg nem értjük jobban az ezzel járó kockázatokat. A BMW képviselője külön is megerősítette a Guardiannak: szándékaik komolyak, tiszta jelzést akarnak küldeni az iparnak arról, hogy a mélytengeri nyersanyagok használata nem opció számukra.
Arról, hogy milyen alternatív energiatárolási módszereket fejleszthetnek a cégek, többféle álláspont létezik. Az egyik megoldás az lehet, ha könnyebben elérhető fémeket használunk – egy kínai elektromosautó-cég például már csak kobalt nélküli akkumulátorokat használ. Egy másik út a kiszolgált akkumulátorok hatékony felhasználása nyersanyagként, illetve eleve könnyebben újrahasznosítható akkumulátorok kifejlesztése – a kaliforniai professzor szerint biztató fejlesztések folynak a területen, egy másik szakértő szerint a következő 10-15 évben áttörés jöhet a lítiumion-akkumulátorok újrahasznosításának hatásfokában.
A mélytengeri bányászatra készülő The Metals Company szerint a BMW és a többi cég felelőtlenül tesz túlzottan optimista állításokat. Honnan fogják beszerezni a szükséges fémeket és milyen környezeti áron? – szegezték a kérdést a gigacégeknek korábban egy közleményben.
Környezetvédő szervezetek szerint viszont a cég hazudik, amikor azt sugalmazza, hogy nincs választásunk. A mélytengerek megőrzésén dolgozó Deep Sea Conservation Coalition képviselője úgy fogalmazott: képesek vagyunk az energia tárolására más anyagokat használni, és mind fogyasztóként, mind megújuló energiaforrásba fektető magán- vagy állami cégként, egyáltalán, társadalomként, ez is a feladatunk.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
