Az ötvenéves csúcsról kismértékben lefelé mozdult az élelmiszerek inflációja januárban, de az alapélelmiszerek árának rohamos emelkedése mellett ez nehezen érzékelhető.
Az előző harminc évben mindössze hat olyan hónap volt, amikor a jelenleginél is magasabb élelmiszer-inflációt mértek. Árstop nélkül azonban egy sem lenne.
Megnőtt a saját márkás termékek iránti igény, de nem mindegy, hogy hol vásárolnak a vevők.
A kenyérnek, a tejnek, a tejfölnek, a csirkehúsnak, a kávénak és az ásványvíznek is többet emelkedett az ára az elmúlt egy évben, mint az előtte lévő húszban.
Az előző negyedévekben rendre 3-5 százalékponttal nőtt az infláció, most alig eggyel, és volt már olyan szegmens is, ahol stagnált, igaz 27 százalékon.
Az áremelkedés mértéke a szektorban már tavaly ősszel is 20 éves csúcson volt, azóta pedig egyre csak dönti a rekordokat.
A Reacty Digitallal együtt készült reprezentatív felmérésünk szerint a felnőtt lakosság átlagosan 26 százalékos áremelkedést érzékel, szemben a KSH 7,4 százalékos adatával.
Október óta az árstop által érintett termékek jellemzően meredekebben drágultak a diszkontokban az átlagosnál, noha még így is viszonylag olcsón lehetett őket megvásárolni.
A magyar beszállítókat és a kiskereskedelem magyar szereplőit nehéz helyzetbe hozhatja a kormány új intézkedése, amely egy átlagos bevásárlókosár tartalmának apró részére lesz csak hatással.
A magas nyersanyagárakat és a szállítási nehézségeket rövidtávon nem tudja ellensúlyozni a technológiai fejlődés.