A magyar hatóságok csak a kis értékű szabálytalanságokat látják meg az uniós forrásoknál. A hasonlóan látványos adatok miatt nem csoda, hogy az EU vonakodik a támogatások kifizetésével.
A rendszerváltás óta az első gyermek vállalása egyre későbbre tolódott, és sok csoportban csökkent a szülővé válás esélye, a harmadik gyermek megszületésének valószínűsége azonban nőtt, amiben a nagycsaládosokat érintő, viszonylag kiszámítható támogatásoknak is szerepük van.
Az emelkedő arányú istenhit nagyobbrészt nem egy Istenbe, mint konkrét személybe vetett hitet jelent – ami összhangban állna a zsidó-keresztény tanokkal –, hanem valamiféle magasabb rendű szellembe vagy életerőbe vetettet.
Mennyit számít, hogy jobb, vagy rosszabbul szituált családba érkezik a baba? Hol találkozik a gyerek többet a nagyszüleivel, és kevesebbet az apjával?
Nagyon zárt a magyar társadalom, de közben nem túl nagyok a vagyoni egyenlőtlenségek. Mennyire számítanak ilyen körülmények között a vagyontranszferek?
A nyolcvanas évek óta a közelmúltig folyamatosan nőtt az esélye, hogy Magyarországon valakinek ugyanaz lesz a végzettsége, mint a szüleinek és a párjának is.
A Kelet vs. Nyugat kérdésében a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között olyan éles ellentétek alakultak ki, mintha a különböző táborok párhuzamos valóságban élnének.
Az elmúlt tíz évben az egyik leginkább EU-szkeptikus országból az EU-t a leginkább hasznosnak tartók közé került Magyarország.
Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.
A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.