Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. december 26. 04:34 Adat

Egyre több fontos mutatóban középkoriasodik a magyar társadalom

Vármegye, járás, kúria, főispán – habár ezeknek a fogalmaknak az újbóli bevezetése csak szimbolikusan közelíti a modern magyar államot a történelmi előzmények felé, több fontos mutató alapján az emberek életútja szintén egyre jobban hasonlít a rendies szerveződésű formákhoz a magyar társadalomban. 

A Társadalmi Riport 2022 több tanulmánya is foglalkozik a különféle társadalmi jellemzők generációk közötti átörökítésének trendejeivel. Ezek közül az egyik legérdekesebb jelenség, hogy amellett, hogy egyre nagyobb az esélye, hogy valakinek ugyanaz lesz az iskolai végzettsége, mint a szüleié, az is, hogy a sajátjához hasonló végzettségű párt választ magának. Mindez persze nem az elmúlt években kezdődött el, évtizedek óta egyre inkább így van.

A G7-en korábban több cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy Magyarországon több évtizedes időtávon csökken, és az európai mezőnyben is legalacsonyabbak között van a társadalmi mobilitás szintje.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKasztosodik a magyar társadalom, és ennek mind megisszuk a levétHét generációig tart egy szegény családnak középosztálybelivé válni Magyarországon. De miért? Michael Förster, az OECD vezető szociálpolitikai elemzője magyarázta el nekünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkErősödött a magyar középosztály, mégis elmaradt a rendszerváltás nagy ígéreteA 2010-es években szélesedett a középosztály, de ez nem járt együtt polgárosodási folyamatokkal. Interjú Huszár Ákossal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatójával.

Az 1941 és 1994 között született férfiak esetében 39-ről 55 százalékra nőtt, a nők esetében 50 százalék körül stagnált azoknak az aránya, akik a származásuknak megfelelő végzettséget szereztek – idézi az erre vonatkozó egyik adatot Erát Dávid, Huszár Ákos és Füzér Katalin társadalmi mobilitás és párválasztás összefüggéseit vizsgáló írása (pdf) a kötetben.

A származáshoz képest elért végzettség alapvetően határozza meg azt, hogy valakinek milyen élete lesz. A végzettség ugyanis erős összefüggésben van várható jövedelemmel. De ezen keresztül például azzal is, hogy valaki milyen környéken fog élni, vagy hogy hány egészségben töltött életévre számíthat. Ha egy társadalomban a származás meghatározó, akkor az egyénnek kisebb esélye van az abból adódó hátrányok leküzdésére.

A párválasztásnak ezzel összefüggésben annyiben lehet jelentős szerepe, hogy mivel a pár tagjai vagyon- és jövedelmi közösséget is alkotnak, egy származás szempontjából vegyes pár kevésbé iskolázott tagja számára a kapcsolat felfelé irányuló mobilitást is jelenthet.

A kötetben a párválasztás magyarországi mintázatait 1980 és 2016 között elemzi Erát Dávid tanulmánya (pdf). Ebből kiderül, hogy amíg 1980-ban még a párkapcsolatban élő fiatal magyarok 49 százalékának volt ugyanaz a végzettsége, mint a párjának,

2016-ra az ilyen párok aránya csaknem 55 százalékra nőtt.

Az elemzés másik legérdekesebb következtetése a vegyes párok összetételére vonatkozik: ezen belül ugyanis a 80-as évek elején még többségben volt azok, ahol a férfinak volt magasabb a végzettsége, de 2016-re ez egyértelműen megfordult, több mint kétszer annyi párkapcsolatban a nő végzettsége volt magasabb, mint a férfié. 

Mindkét trendre jelentős hatása volt egyébként a felsőoktatásba kerülők arányának növekedése. Egyrészt amíg 1980-ban még messze az általános iskolát végzett párok voltak arányaiban a legtöbben az azonos végzettségűek között, 2016-re már diplomás párokból volt a legtöbb ezen a csoporton belül. 

 

Másrészt a vegyes párokon belül az diplomás nők diplomásokon belüli többségbe kerülése is hozzájárult ahhoz, hogy több lett az olyan pár, ahol a nőnek volt magasabb az iskolai végzettsége. A tanulmány külön megjegyzi, hogy csökkent az olyan kapcsolatok aránya, ahol a pár tagjainak végzettsége “távolsági” volt, tehát nem szomszédos végzettségi kategóriákba tartoztak.

Ahogy arra a mobilitás és a párválasztás összefüggéseivel foglalkozó másik tanulmány külön is felhívja a figyelmet, ezek a folyamatok jelentős részben megegyeznek a nemzetközi trendekkel. Más országokban is jellemző például a diplomás párok arányának a növekedése, és a vegyes párok arányának csökkenése, illetve a vegyes párokon belül azoknak a többségbe kerülése, ahol a nőnek magasabb a végzettsége.

A szerzők ugyanakkor azt is felvetik, hogy egyáltalán nem magától értetődő, hogy a mobilitás csökkenése együtt járjon a vegyes párok arányának csökkenésével. Elképzelhető ugyanis, hogy a mobilitási lehetőségek csökkenését az emberek éppen a párválasztáson keresztül próbálják ellensúlyozni. Az 1941 és 1994 között született magyar férfiakra és nőkre vonatkozó adatok elemzése alapján azonban nem ez a helyzet:

Magyarországon a társadalmi záródás a párkapcsolatok záródásával is együtt járt.

A záródás legfontosabb oka a férfiak esetében, hogy a felsőfokú végzettségű férfiak egyre nagyobb valószínűséggel választanak maguknak diplomás párt. Ez a hatás annyira erős, hogy az sem ellensúlyozza, hogy az alapfokú végzettségű férfiak valamelyest nagyobb eséllyel választanak képzettebb partnert.

 

A nők esetében a záródás mögött főleg az áll, hogy a fiatalabb alacsony végzettségű nők egyre nagyobb eséllyel választanak szintén alacsony végzettségű párt.

A szerzők a trendeket összegezve megjegyzik, hogy mivel egyszerre csökken a mobilitás, és nő az azonos végzettségű párok aránya, értelemszerűen egyre több lesz az olyan ember, akinek a végzettsége megegyezik a szüleiével és párjáéval is. Az elemzés szerint a legfiatalabbak között, tehát akik 1977 és 1994 között születtek, már minden harmadik ember ilyennek számít Magyarországon.

Ennek következtében a magyar társadalomra egyre nagyobb mértékben lesz igaz, hogy az erőforrások a társadalmi hierachia tetején koncentrálódnak, az anyagi egyenlőtlenségek pedig nőnek. Ezzel az egyébként is szegmentált magyar társadalomban tovább nőnek a távolságok. Ahogy a tanulmány fogalmaz,

a bezáródási folyamat a gazdasági egyenlőtlenségek mellett rendies jellegű határokat alakíthat ki.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOroszország 2022-re szimpatikusabb lett a kormánypártiaknak, mint a NyugatA Kelet vs. Nyugat kérdésében a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között olyan éles ellentétek alakultak ki, mintha a különböző táborok párhuzamos valóságban élnének.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar álom hasonlított az amerikaihoz, de már szertefoszlottKísértetiesen hasonlítanak egymáshoz az amerikai és a magyar mobilitási tendenciák és a következményeik is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNyolcvan százalékban a családi háttér határozza meg, hogy kiből mi leszLecsúszni és felkapaszkodni is nagyon nehéz a magyar társadalomban, és ebben nincs jelentős változás 70 éve.

Adat mobilitás párválasztás társadalmi mobilitás társadalmi riport 2022 társadalom Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2023. február 1. 04:35 Adat, Vállalat

Miért kapjuk négyszer drágábban az orosz gázt, mint a csehek?

Szijjártó Péter szerint az orosz gázszerződés árképlete sokkal kedvezőbb, mint a korábbi. Azzal az árképlettel azonban az elmúlt két évben több mint ezermilliárd forintot spóroltunk volna.

Jandó Zoltán
2023. január 29. 04:34 Adat, Vállalat

Százmilliárdokat költenek, hogy újra legyen értelme a lakossági napelemeknek, de ez sem elég

Nagyon látványosan pörög fel a hazai villamosenergia-hálózat fejlesztése, de a kormányon múlik, hogy meddig blokkolják a háztartási napelempiacot.

Stubnya Bence
2023. január 28. 15:45 Adat

Visszaesett a megújulók aránya az uniós energiafogyasztásban, de a számokat a tűzifaégetés is nagyon torzítja

2021-ben először fordult elő, hogy csökkent a megújulók aránya az uniós energiafogyasztáson belül. A számokat viszont jelentősen torzítja a biomassza felhasználása, amivel más bajok is vannak klímaszempontból.

Fontos

Pálos Máté
2023. február 2. 04:34 Közélet

Nem szaladt volna bele az Erasmus-pofonba a kormány, ha van fék és ellensúly

Néha talán még a kormánynak sem jönne rosszul, ha lenne valamilyen fék a brüsszeli fal előtt, ennek hiányában marad az elhúzódó csata az Európai Bizottsággal.

Kolozsi Ádám
2023. február 1. 17:17 Élet, Közélet

Februári tavaszi szünettel és júliusi vizsgákkal spórol a rezsin több nagy egyetem

Rendkívüli intézkedésekkel próbálják elérni a kormány által elvárt 25 százalékos megtakarítást. Kérdés, hogy nem kell-e majd emiatt kötbért fizetniük a gázszolgáltatónak.

Szentkirályi Balázs
2023. január 31. 20:28 Élet, Közélet

„Nehéz lesz visszaülni a tárgyalóasztalhoz” a debreceni akkumulátorgyár ügyében

Debreceni nagyvállalkozó forrásunk szerint fontos lenne a párbeszéd, hogy kiderüljön, mi a valós, mérhető és bizonyítható kockázata a CATL gyárépítésének, és mik az esetleg indokolatlan félelmek.