Vármegye, járás, kúria, főispán – habár ezeknek a fogalmaknak az újbóli bevezetése csak szimbolikusan közelíti a modern magyar államot a történelmi előzmények felé, több fontos mutató alapján az emberek életútja szintén egyre jobban hasonlít a rendies szerveződésű formákhoz a magyar társadalomban.
A Társadalmi Riport 2022 több tanulmánya is foglalkozik a különféle társadalmi jellemzők generációk közötti átörökítésének trendejeivel. Ezek közül az egyik legérdekesebb jelenség, hogy amellett, hogy egyre nagyobb az esélye, hogy valakinek ugyanaz lesz az iskolai végzettsége, mint a szüleié, az is, hogy a sajátjához hasonló végzettségű párt választ magának. Mindez persze nem az elmúlt években kezdődött el, évtizedek óta egyre inkább így van.
A G7-en korábban több cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy Magyarországon több évtizedes időtávon csökken, és az európai mezőnyben is legalacsonyabbak között van a társadalmi mobilitás szintje.
Az 1941 és 1994 között született férfiak esetében 39-ről 55 százalékra nőtt, a nők esetében 50 százalék körül stagnált azoknak az aránya, akik a származásuknak megfelelő végzettséget szereztek – idézi az erre vonatkozó egyik adatot Erát Dávid, Huszár Ákos és Füzér Katalin társadalmi mobilitás és párválasztás összefüggéseit vizsgáló írása (pdf) a kötetben.
A származáshoz képest elért végzettség alapvetően határozza meg azt, hogy valakinek milyen élete lesz. A végzettség ugyanis erős összefüggésben van várható jövedelemmel. De ezen keresztül például azzal is, hogy valaki milyen környéken fog élni, vagy hogy hány egészségben töltött életévre számíthat. Ha egy társadalomban a származás meghatározó, akkor az egyénnek kisebb esélye van az abból adódó hátrányok leküzdésére.
A párválasztásnak ezzel összefüggésben annyiben lehet jelentős szerepe, hogy mivel a pár tagjai vagyon- és jövedelmi közösséget is alkotnak, egy származás szempontjából vegyes pár kevésbé iskolázott tagja számára a kapcsolat felfelé irányuló mobilitást is jelenthet.
A kötetben a párválasztás magyarországi mintázatait 1980 és 2016 között elemzi Erát Dávid tanulmánya (pdf). Ebből kiderül, hogy amíg 1980-ban még a párkapcsolatban élő fiatal magyarok 49 százalékának volt ugyanaz a végzettsége, mint a párjának,
2016-ra az ilyen párok aránya csaknem 55 százalékra nőtt.
Az elemzés másik legérdekesebb következtetése a vegyes párok összetételére vonatkozik: ezen belül ugyanis a 80-as évek elején még többségben volt azok, ahol a férfinak volt magasabb a végzettsége, de 2016-re ez egyértelműen megfordult, több mint kétszer annyi párkapcsolatban a nő végzettsége volt magasabb, mint a férfié.
Mindkét trendre jelentős hatása volt egyébként a felsőoktatásba kerülők arányának növekedése. Egyrészt amíg 1980-ban még messze az általános iskolát végzett párok voltak arányaiban a legtöbben az azonos végzettségűek között, 2016-re már diplomás párokból volt a legtöbb ezen a csoporton belül.
Másrészt a vegyes párokon belül az diplomás nők diplomásokon belüli többségbe kerülése is hozzájárult ahhoz, hogy több lett az olyan pár, ahol a nőnek volt magasabb az iskolai végzettsége. A tanulmány külön megjegyzi, hogy csökkent az olyan kapcsolatok aránya, ahol a pár tagjainak végzettsége “távolsági” volt, tehát nem szomszédos végzettségi kategóriákba tartoztak.
Ahogy arra a mobilitás és a párválasztás összefüggéseivel foglalkozó másik tanulmány külön is felhívja a figyelmet, ezek a folyamatok jelentős részben megegyeznek a nemzetközi trendekkel. Más országokban is jellemző például a diplomás párok arányának a növekedése, és a vegyes párok arányának csökkenése, illetve a vegyes párokon belül azoknak a többségbe kerülése, ahol a nőnek magasabb a végzettsége.
A szerzők ugyanakkor azt is felvetik, hogy egyáltalán nem magától értetődő, hogy a mobilitás csökkenése együtt járjon a vegyes párok arányának csökkenésével. Elképzelhető ugyanis, hogy a mobilitási lehetőségek csökkenését az emberek éppen a párválasztáson keresztül próbálják ellensúlyozni. Az 1941 és 1994 között született magyar férfiakra és nőkre vonatkozó adatok elemzése alapján azonban nem ez a helyzet:
Magyarországon a társadalmi záródás a párkapcsolatok záródásával is együtt járt.
A záródás legfontosabb oka a férfiak esetében, hogy a felsőfokú végzettségű férfiak egyre nagyobb valószínűséggel választanak maguknak diplomás párt. Ez a hatás annyira erős, hogy az sem ellensúlyozza, hogy az alapfokú végzettségű férfiak valamelyest nagyobb eséllyel választanak képzettebb partnert.
A nők esetében a záródás mögött főleg az áll, hogy a fiatalabb alacsony végzettségű nők egyre nagyobb eséllyel választanak szintén alacsony végzettségű párt.
A szerzők a trendeket összegezve megjegyzik, hogy mivel egyszerre csökken a mobilitás, és nő az azonos végzettségű párok aránya, értelemszerűen egyre több lesz az olyan ember, akinek a végzettsége megegyezik a szüleiével és párjáéval is. Az elemzés szerint a legfiatalabbak között, tehát akik 1977 és 1994 között születtek, már minden harmadik ember ilyennek számít Magyarországon.
Ennek következtében a magyar társadalomra egyre nagyobb mértékben lesz igaz, hogy az erőforrások a társadalmi hierachia tetején koncentrálódnak, az anyagi egyenlőtlenségek pedig nőnek. Ezzel az egyébként is szegmentált magyar társadalomban tovább nőnek a távolságok. Ahogy a tanulmány fogalmaz,
a bezáródási folyamat a gazdasági egyenlőtlenségek mellett rendies jellegű határokat alakíthat ki.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
