Jócskán befolyásolhatja az újszülöttek egészségét és életkörülményeit a családjuk státusza Veroszta Zsuzsanna Társadalmi Riportban megjelent tanulmánya szerint. Sőt, a szülők foglalkoztatási helyzete már a fogantatás hátterével is összefügg: a tervezett várandósságok aránya jóval alacsonyabb a nem dolgozó, illetve az alacsony státuszú anyák és apák csoportjaiban a közepes körülmények között élőkhöz képest, míg a legjobban szituált családok gyermekei jóval nagyobb eséllyel születnek akaratlagos szándékot követően.
Az asszisztált reprodukció – vagyis a természetestől eltérő fogantatás – is a magasabb státuszúak körében gyakoribb, alapvetően tehát az ő gyermekvállalásukat segítik ezen eljárások. A szülők helyzete a szülés lefolyására is hatással lehet, a koraszülés és kis születési súly esélye ugyanis a jobb státuszú csoportokban alacsonyabb, a császármetszés pedig a legkedvezőtlenebb körülmények között élők körében ritkább.
A szülők státusza az újszülöttek családi közegét is befolyásolja: az alacsonyabb szintű munkát végző, illetve nem dolgozó szülők gyermekei többnyire már testvér mellé születnek, anyjuk nagyobb eséllyel fiatalabb 20 évnél, továbbá fél éves korában szülei ritkábban házasok a magasabb státuszú anyák és apák gyermekeihez képest. A napi gyakoriságú nagyszülői jelenlét esélye a féléves gyerekek körében a magasabb státuszú családokban kisebb, míg az alacsonyabb státuszúakban magasabb az apa jelenlétének hiányához hasonlóan.
Az otthoni körülményeken túl a babák egészségügyi kilátásai is összefüggésben vannak a szülői státusszal. A terhesgondozás kései megkezdése az alacsony és a magas státuszú szülők körében is gyakoribb a közepes helyzetűekhez képest. Az anya várandósság alatti dohányzása, illetve a gyermek kórházba kerülése fél éves koráig a státusz javulásával egyre ritkább. A másfél évesek fogainak rendszeres tisztítása a jobban, míg a gyors ételekkel való etetése a rosszabbul szituált családok körében gyakoribb.
Az életkörülményeket nézve elmondható, hogy a státusz javulásával csökken annak az esélye, hogy az újszülött otthonául bérelt ingatlan szolgáljon és az 1000 főnél kisebb településekre is ritkábban születnek jobban szituált családok gyermekei. A jobb foglalkozású szülők kisebb valószínűséggel biztosítanak vezetékes vízellátás nélküli otthont, továbbá a könyvekkel való ellátottság is javul a státusz erősödésével.
A gondoskodás különböző módjainak gyakoriságát nézve is jókora különbségek mutatkoznak az eltérő státuszú családokban. A fél éves kori szoptatás, illetve a napi olvasás másfél éves korban a körülmények javulásával egyre gyakoribbá válik, míg a síró féléves azonnali felvétele a nem dolgozó szülők körében fordul elő a legnagyobb eséllyel, de a jobban szituáltak körében is jellemzőbb a közepes és az alacsony státuszúakhoz képest.
Sok szempontból tehát rosszabb körülmények között telik az alacsonyabb státuszú családokba születő babák életének legelső időszaka a jobb munkaerőpiaci helyzetben lévő szülők gyermekeihez képest. Többek között e különbségek is hozzájárulhatnak a társadalom szegmentálódásához, és ahhoz, hogy nemzetközi összehasonlításban Magyarországon a felfelé történő mobilitás különösen nehézkesnek mutatkozik.
