Már négy szomszédunkban is euróval fizetnek, Magyarország távolodik a belépéstől. Nem az eurózóna lesz gyengébb attól, hogy a kormányzat ezt nem is ambicionálja.
Azt szerencsére már tudjuk, hogy a nettó nulla kibocsátás a cél, az viszont sajnos egyelőre nem világos, hogyan érjük el ezt időben.
Három nap alatt bedőlt a 32 milliárd dollárt érő FTX kriptotőzsde, 13 ezer embert rúgott ki a Meta, Musk botrányos döntések sorozatát hozta - sűrű éve volt a technológiai világnak.
A beruházási karbonadó és a tőkejövedelmekre alapozott teherviselés, mint két különböző megközelítés ugyanannak a tőkepiacnak két oldalát jelenti, mely között végső soron az adóztatás technikai kivitelezhetősége lesz a döntő tényező.
A jobboldali és a liberális elitek gyűlölködése a mostani válságban minden eddiginél károsabb lesz. Ez ellentétes a magyar nép érdekeivel. A célunk az lehet 2023-ban, hogy ne sodródjunk bele a kétosztatú, szektás politikai hisztériába. Amit tehetünk ehelyett - a személyes és a szakmai életünkben egyaránt -, hogy minél többet megőrzünk és átmenekítünk a jobb világ reményéből a jövőbe.
A minimálbér emelése nem a gazdagoktól a szegények, hanem inkább az alacsonyabb jövedelműek között osztja újra a jövedelmeket. Van ennél hatékonyabb módszer.
Hamarosan dönteni kell a legkisebb keresetek jövő évi összegéről, ezért érdemes áttekinteni, hogy mik a minimálbér-emelés gazdasági-társadalmi hatásmechanizmusai.
Fontos eredmény, ha minden évben az egész világ a klímaváltozásra fókuszál legalább két hétig, de lehetséges, hogy nem indokolt ehhez egy ekkora utazó cirkusz.
Két évtizeddel ezelőtt alapjaiban remegett meg a tech-szektor. A mostani válság újult erővel esik neki, de a visszaesés okai korántsem azok, mint a dotkomlufi idején.
Döntéseink alapjaiban befolyásolják egyéni kibocsátásunk mértékét, szokásaink megváltoztatásával pedig a környezetünkben élőket is erre ösztönözhetjük.