Hírlevél feliratkozás
Bőgel György
2022. november 29. 16:29 Tech

Úgy tűnik, nem egy újabb dotkomlufi durran a techszektorban, de attól még fájni fog

(A szerző a Közép-Európai Egyetem docense. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Ha valaki sok pénzt fektetett be a technológiai szektorba, minden oka megvan rá, hogy ne legyen rózsás hangulatban. A híreket tanulmányozva az lehet az érzése, hogy minden összeesküdött ellene. A negatív számokat és a lekonyuló grafikonokat látva a tapasztaltabbaknak az ezredforduló dotcom-válsága juthat az eszébe. A helyzet azonban minden bizonnyal más, mint két évtizeddel ezelőtt: rossz idők járnak most is, a szektor fájdalmas veszteségeket szenved el, mutatói határozottak lefelé tartanak, a problémák mögött meghúzódó okok azonban nem ugyanazok, mint amelyek az emlékezetes krízist előidézték. Az alábbi írásban röviden összefoglaljuk, mi is történt tulajdonképpen az ezredfordulón, mi történik ma a technológiai szektorban, majd rávilágítunk az akkori és a mostani helyzet különbségeire.

Illúziók, láz, kijózanodás

Kezdjük a múlttal! Az új évezred első két éve gyászos időszak volt az infokommunikációs cégek és az azokat finanszírozó befektetők körében. A 2000-es és még jól indult: az iparág talán legfontosabb tőzsdeindexe, a Nasdaq Composite március 10-én érte el addigi története legmagasabb pontját, ez után azonban látványos visszaesés következett: az értéke egy év alatt a felére csökkent, a veszteség 2002 októberére már megközelítette a 80%-ot. Vagyonok olvadtak és szép remények oszlottak el rövid idő alatt. 

A csalódást növelte a korábbi időszak pezsgése és lelkesedése. A 20. század végén rendkívül gyorsan nőttek a vállalati informatikai beruházások. Az USA-ban a kilencvenes évek második felében volt olyan időszak, amikor gyakorlatilag minden második beruházási dollárt technológiai (értsd hardver, szoftver, távközlés, informatikai szolgáltatások) fejlesztésekre költöttek. Keresleti oldalon fontos motívum volt a lemaradástól való félelem: vásárolj, különben a cég elveszíti a versenyképességét! – ezt harsogták mindenfelől. A szinte korlátlannak tűnő keresletet látva az infokommunikációs vállalatok egyre több embert foglalkoztattak, és a bérek is szépen emelkedtek. Gombamód szaporodtak a vállalkozások, tömegessé vált a tőzsdei megjelenés, az árfolyamok gyorsan, néha pár nap alatt a többszörösükre emelkedtek. A gyors meggazdagodás csábításának nehéz volt ellenállni. (E sorok írójának asztalán is meg-megcsörrent a telefon, izgatott hang darálta angol nyelven: fektess ebbe vagy abba, kihagyhatatlan lehetőség, szállj be te is!)

A láznak 2000-ben szinte egyik napról a másikra lett vége. A szó szoros értelmében összeroskad a vállalati kereslet, eltűntek a vevők, majd sorra dőlni kezdtek a dominók: az infokommunikációs cégek bezárták a kapuikat a munkavállalók előtt, megállt a bérek növekedése, kiapadtak a kockázati tőke forrásai, lelohadt a vállalkozási kedv, csődhullám indult el, a hangulatváltozás még az egyetemi jelentkezési statisztikákon is meglátszott. A legnagyobb, legstabilabbnak tűnő cégek között is voltak olyanok, amelyeknek harminc százalék körüli keresletcsökkenést kellett elszenvedniük egyik negyedévről a másikra. A szektor tőzsdei vállalatai piaci értékük nagy részét elvesztették, a tőzsdeindexek visszaálltak a „nagy robbanást” megelőző szintre. 

A szektor csak 2003 körül kezdett magához térni, amikor a fejlődése belesimult az általános gazdasági trendekbe. A Nasdaq Composite ismét felfelé kapaszkodott, bár a korábbinál lassabban. A 2008-as pénzügyi válság nyomai természetesen meglátszanak rajta, de a visszaesés nem volt olyan drámai, mint a 2000 és 2002 közötti időszakban.

Gyorsulás után fékezés

Mi a helyzet most? Lássuk megint a nevezetes tőzsdeindexet! 2021 novemberéig tulajdonképpen minden rendben volt („Egy perccel a baj előtt még nem volt semmi baj.”), még azt is megfigyelhettük, hogy a technológiai szektornak jót tett a koronavírus-járvány, ami látványosan rávilágított a digitalizálás fontosságára. A 2020 márciusi radikális járványkezelési döntések hatása meglátszik az indexen, de a botlás után gyorsan erőre kapott, kimászott a gödörből.

Az idei év azonban határozott trendfordulót hozott: kisebb ingadozásoktól eltekintve az határozottan esni kezdett.

Minden jel szerint nem csak a Nasdaq-indexről van szó: a szektor vezérhajóinak árfolyama is nehéz időket jelez. A Google anyavállalatánál, az Alphabetnél is megfordult a szél 2021 novemberében: a járvány kezdetén elindult meredek emelkedést ugyanolyan tempójú esés váltotta fel. Az Amazonnál hasonló a helyzet, bár náluk az árfolyamgörbe nem olyan „hegyesen” tetőzött, mint az Alphabetnél. A Microsoft és az Apple vonala is jól mutatja a novemberi fordulót, bár az utóbbié kétségtelenül kevésbé. A Meta (Facebook) tőzsdei teljesítménye kifejezetten gyászos. Vessünk egy pillantást a foglalkoztatási helyzetre: miközben az USA-ban alacsony a munkanélküliségi mutató, egy sor nagy technológiai cég (köztük a Meta, az Amazon, a Stripe, a Robinhood és az Intel) a közelmúltban kétszámjegyű létszámcsökkentést jelentett be. 

Szaporodnak a csődök is: az ígéretes startup, a Fast nemrég dobta be a törölközőt, miután elégette a befektetett tőkét; a közvetlen hitelezéssel foglalkozó LendUp januárban zárta be a kapuit. Persze mondhatjuk azt is, hogy a fiatal technológiai vállalkozások és a kockázati tőke világában a kudarc mindennapos jelenség, de a CB Insights aktuális jelentéseiből láthatjuk, hogy most többről van szó. A kockázati tőke érzékenyen reagál a gazdasági változásokra, mutatói jól jelzik a befektetői hangulat hullámzásait. A CB Insights idei harmadik negyedévi globális jelentése a kockázati befektetések nagyságát illetően 34%-os csökkenést mutat az előző negyedévhez képest, az elmúlt kilenc negyedévben ez a legalacsonyabb érték. A befektetések száma 10%-kal lett kisebb, ami nem tűnik vészes zuhanásnak, de ne feledjük, hogy ez a leggyengébb negyedéves teljesítmény 2020 óta. A járvány által előidézett digitalizálási láz rengeteg új unikornist (egymilliárd dollárnál nagyobb piaci értékű fiatal technológiai vállalkozást) teremtett, de a trend most megtörni látszik: a harmadik negyedévben világszerte csak 25 új unikornis született, ami 71%-os csökkenés az előző negyedévhez képest, és a legkisebb szám 2020 eleje óta. Csökkentek a kockázati befektetések az online kiskereskedelmi és az e-egészségügyi alszektorokban: az előbbiben 33, az utóbbiban 31%-os negyedéves visszaesést könyveltek el. 

Látványos a visszaesés a közelmúlt sikerágazatában, a pénzügyi vállalkozások (fintech) világában, ahol 38% volt a negyedéves csökkenés, 9 negyedéves negatív rekordot beállítva. Kilépve egy pillanatra a startupok világából, meg kell jegyeznünk, hogy a tíz legnagyobb nyilvános fintech társaság az elmúlt egy évben 850 milliárd dollárt veszített az összesített értékéből, például a svéd Klarna, a „vásárolj-most-fizess-később” modell ismert képviselője 80%-os értékvesztést könyvelhetett el. A kockázati tőke Európában is visszavonulót fújt, a befektetések összesített értéke 36%-kal volt kevesebb a harmadik negyedévben, és a darabszámuk is csökkent, bár az csak 11%-kal. A fintech ágazatnak nyilván nem tettek jót a kriptovaluták piacán dúló viharok sem: az év elején összeomlottak az árak, november elején pedig az ügyfelek likviditási problémákról értesülve pánikszerűen vonták meg a pénzüket a harmadik legnagyobb kriptovaluta-tőzsdétől, az FTX-től, ami pár nap múlva csődöt jelentett, és mindenféle vizsgálatok várnak rá. 

Vessünk egy pillantást a biotechnológia Nasdaq-indexére is! A mutató 2010 és 2015 között szépen emelkedett, majd egy hullámvölgy következett, amiből a covid-járvány lendítette ki ezt a különleges szektort. Az eddigi csúcspontot a múlt év szeptemberében érte el, azóta ereszkedést és alkalmi stagnálást tapasztalhatunk. A maga covid-vakcináját 2020-ban elképesztő sebességgel kifejlesztő Moderna árfolyama 2021 szeptemberében állított be rekordot 449 dollárral, idén november 23-án viszont már csak 177 dollár volt az árcéduláján, ami persze még mindig sokkal több a járvány előtti értéknél.

Ez egy másfajta válság

Ha csak a tőzsdeindexek meredek hegycsúcsait és völgyeit nézzük, a mai helyzet tényleg a dotcom-válság emlékét idézheti fel: meredek emelkedésre nagy zuhanás következik, ami megzavarja a korábbi évek egyenletesnek mondható trendjét. A menedzserek, vállalkozók és befektetők valóban aggódva vakarhatják a fejüket a kellemetlen hírek hallatán. Az összehasonlítással azonban vigyázni kell: a jelek szerint a technológiai szektor most is recesszióba fordul,

de korántsem ugyanolyan okokból, mint jó két évtizeddel ezelőtt.

A lassan történelmi távlatokban megjelenő, sokat elemzett dotcom-krízis egy fiatal és rendkívül innovatív iparág jellegzetes növekedési válsága, mondhatnánk kamaszkori krízise volt. Az informatikai világban a hetvenes-nyolcvanas években bekövetkezett, esetenként korszakos jelentőségű újítások új tervezési teret nyitottak meg a mérnökök és a vállalkozók előtt. A piac lelkesen fogadta az új termékeket és szolgáltatásokat, ami lázba hozta a befektetőket. Az egy irányba mozduló nyáj magával sodort szinte mindenkit, láz magasra szökött, délibábos remények, illúziók rémlettek fel, megalapozatlan, irracionális döntések születtek, óriásira dagadt a tőzsdei buborék (lásd az alpesi csúcsot a Nasdaq-indexen a századfordulón), ami aztán kidurrant, ahogy az már lenni szokott. A piac némi depresszió után magához tért, kijózanodott, amúgy pedig használni kezdte a technikai újdonságokat, ami némi késéssel a termelékenységi mutatókon is meglátszott. 

Ez a hullámzás mindenféle problémákkal és fájdalmakkal járt, de történtek ilyenek már korábban is, az infokommunikációs innovációs hullám nem az első volt a világtörténelemben. A dotcom-krízis bekerült a tankönyvekbe friss példaként az innovációs ciklusok tárgyalásánál. A láz lelohadt, a lufi kipukkant, a rengeteg befektetés mégsem ment kárba, hiszen rohamtempóban épült az a digitális infrastruktúra, aminek lelkes használói lettünk, és ami masszívan megalapozta a modern digitális gazdaságot. 

A mai válság, ha egyáltalán jó itt ez a szó, nem a nagy innovációs ciklusok jellegzetes fordulópontja, nem iparági „midlife crisis”. A dotcom-válság után következő néhány év egyenletesnek és józannak tekinthető fejlődését kívülről érkező sokkok rázták meg. A 2008-as válság a pénzügyi szektorból robban ki, onnan terjedt szét, és természetesen erős hatást gyakorolt a technológiai szektorra is. A válság után, annak hatásait ellensúlyozandó, nagy tömegű friss pénz jelent meg a piacon. Beléptünk az alacsony kamatlábak és nulla közeli infláció időszakába. Az olcsó pénz merészebbé tette a kockázati tőkét, az alacsony kamatlábak és az alig észrevehető infláció a gazdasági számításokban kedvező színben tűntették fel a nagyobb bevételeket csak a távolabbi jövőben ígérő befektetéseket – a technológiai szektorban, a fantáziadús technológiai startupok körében pedig sok ilyen akad. 

2020 elején újabb sokk következett: a koronavírus-járvány. A bezárkózás, az otthoni munka és tanulás kényszere egyértelművé tette, hogy ilyen helyzetekben az jár jól, aki képes teljes egészében kihasználni a digitális infrastruktúrát, vállalatként, iskolaként, magánemberként rendelkezik az ehhez szükséges eszközökkel, tudással és készségekkel. A járvány rövid aranykort hozott a szektornak: mindenki megpróbálta beszerezni a szükséges technikai eszközöket, a boltbezárás idején azok is online vásároltak, akik eddig ellenálltak a webshopok csábításának, tömegek tanultak meg multimédiás digitális csatornákon kommunikálni, távoli rendszerekbe otthonról belépni, és így tovább. 

Láz volt ez is, de enyhébb, mint a dotcom-láz, és nem iparági belső fejlődési jelenségről volt szó, hanem külső sokkokról. A meredek emelkedésnek – az enyhülő járvány után szükségszerűen bekövetkező piaci korrekción kívül – alapvetően két, egymással összefüggő fejlemény vetett véget. Az első: 2022 februárjában kitört az orosz-ukrán háború. A második: a növekvő inflációs mutatók láttán a jegybankok kamatemelésbe kezdtek, és elkezdték kiszivattyúzni a piacokról a pénzt. A pénz megdrágult, a kockázatok megnövekedtek, a magas infláció miatt a távoli jövőben igért haszon jelenértéke összezsugorodott, és mindezek következtében megváltoztak a számok a gazdaságossági számításokban. Ahogy már bemutattuk, a kockázati tőke visszavonulót fújt, az árfolyamok esni kezdtek, a befektetők a korábbinál nagyobb gyanakvással szemlélték az olyan távlati terveket, mint például a metaverzum építése. 

A technológiai szektor jelenlegi recessziójának jelei tagadhatatlanok, pozitív fordulat pedig akkor várható, ha a sokkok megszűnnek, hatásuk véget ér.          

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA korlátlan hatalom korlátlanul korrumpálA WeWork párját ritkító bukásának története nem ért véget, a befektetők, vállalkozók és közgazdászok világa még mindig emészti az esetet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy nagy átszervezés annak is lehet a jele, hogy a vezetőség nem tudja, mit csinálPótcselekvés vagy egy jobb stratégia? Nem mindegy, hogy mi indukálja a nagy átszervezéseket!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRengeteg magyar köszönheti munkahelyét a kiszervezéseknek, de megtörőben a lendületSzámos csapás érte a közelmúltban a nemzetközi gazdasági integrációt, a sokszereplős nemzetközi ellátási láncokat, felhívva a figyelmet a rendszer sebezhetőségére.

             

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech dotkomlufi gazdaság technológia válság Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Hajdu Miklós
2024. március 2. 09:30 Tech

Az Apple elfordult attól az ágazattól, amivel egyre inkább összefonódik Magyarország

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések fontosabbnak tűnnek a járműiparnál.

Nagy Zsolt
2024. február 27. 13:14 Közélet, Tech

Új formában térne vissza az Uber Budapestre

Az Uber Taxi nevet már tavaly bejegyezték, az engedélykérelmük azonban még elbírálásra vár.

Torontáli Zoltán
2024. február 18. 04:34 Élet, Tech

Megvan a rés a pajzson, engedélyeztethető egy erkélynapelem Magyarországon

A telepítéshez egyórányi villanyszerelő munka kell, de más nem, így mostantól akár a társasházi lakóknak is könnyen lehet napelemük.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. március 1. 12:38 Élet

Érdemi áremelkedés nem várható az ingatlanpiacon, mégsem érdemes halogatni a lakásvásárlást

Reálértéken nem, de nominálisan drágulni fognak az ingatlanok idén és az elkövetkező években.

Váczi István
2024. március 1. 04:34 Világ

Csak egyféleképpen tud győzni az orosz hadsereg Ukrajnában

Három súlyos hiányossággal is küzdenek most az ukránok, és ha nem tudják megoldani őket, célt érhet az orosz felmorzsolás.

Stubnya Bence
2024. február 29. 13:10 Közélet, Pénz

Eddig visszaszorította, most már védené a kormány a készpénzes fizetést

Persze a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. Megfontolták a Mi Hazánk felvetését, és nem akadályoznák a készpénzes fizetés alkotmányos védelmét.