Ha szakorvosra van szükséged, melyik utat választod? Elmész a háziorvosodhoz, eltöltesz egy fél munkanapot azért, hogy kérj tőle egy beutalót, majd annak birtokában a szakorvosi rendelőben is végigvárod a sorodat, hogy bejuss egy doktorhoz? Vagy egyszerűen keresel egy magánrendelőt, és inkább külön fizetsz, de időre mehetsz, és gyorsabban végzel?

Egyre többen és egyre több esetben gondolkodnak el az utóbbi lehetőségen, ami nagyon szépen látszik a magán-egészségügyi szolgáltatók üzleti eredményein is. Összegyűjtöttük ennek a piacnak a 14 legnagyobb forgalmú cégét, és megnéztük, hogyan teljesítettek tavaly.

Egy kivételtől (Pozitron-Diagnosztika Kft.) eltekintve 2017-ben mindegyik társaság növelni tudta az árbevételét. Az átlagos emelkedés 26,4 százalék volt, ha pedig összeadjuk a 14 cég 2016-os bevételét, és ahhoz képest nézzük meg, hogy mennyi volt a 2017-es összesített növekedés, akkor 15,4 százalékot kapunk. Ugyanezt másképp mondva: a piac krémjének összes árbevétele 42,1 milliárd forintról 48,6 milliárdra nőtt.

Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. Szakmai becslések szerint ugyanis ez a közel 50 milliárd forint legfeljebb a 15 százalékát jelenti a teljes piac forgalmának, amely már jóval meghaladhatja a 300 milliárd forintot. A bevétel 85 százaléka továbbra is abban a több ezer kis magánrendelőben csapódik le, ahol jellemzően az állami egészségügyben dolgozó orvosok viszik a magánpraxisaikat.

Persze a vezető magánszolgáltatóknál is ugyanez a helyzet, mert ma is nagyon kevés az olyan orvos, aki csak ezekben az intézetekben dolgozna. Vagyis általában mindenki megtartja az állami állását, és vagy beáll egy nagy magánintézetbe dolgozni, vagy bérel egy kis helyiséget, és maga vág bele a bizniszbe. Ennek természetesen az az oka, hogy az orvosszakmák nagy részében a komolyabb eseteket csak állami intézményi háttérrel lehet ellátni, így az orvosok számára szakmailag fontos az állami köldökzsinór megléte.

További tagadhatatlan tényező a hálapénz, amely magánpraxisban lényegében nincs, az állami kórházban viszont sok esetben fontos jövedelmi forrás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegállíthatatlanul piacosodik és kétsebességes lesz a magyar egészségügyA Csányi család megjelenése fordulópont lehet a hazai magánegészségügyben, megkezdődhet a piaci konszolidáció. Több millió magánbiztosított kell a komplexebb ellátásokhoz. G7 beszélgetés Lantos Gabriellával, a Róbert Károly Magánkórház igazgatójával.

Az elmúlt hetekben több piaci szereplővel is beszélgettünk arról, hogy mi hajtja a magánpiaci növekedést.

Kiss András, a Budai Egészségközpont marketing és értékesítési vezetője azt mondja, az elmúlt években több olyan változás is történt, amely kedvező volt a fejlődésre. Egyrészt 2012 elejétől teljesen váratlan módon megnyílt annak a lehetősége, hogy a munkaadók adómentes juttatásként magán-egészségügyi biztosítást vegyenek a dolgozóiknak.

Kellett néhány év, mire a biztosítók kialakították a termékeiket és a nagyobb cégek is rákaptak a lehetőségre, de az áttörés megtörtént, és a munkavállalók megszerzésének, illetve megtartásának fontos eszköze lett a biztosítás.

Amint arról korábban írtunk, éppen a fejlődésnek ezt az egyik fontos lábát teheti tönkre, hogy jövőre (ismét teljesen váratlan fordulatként) megszűnhet a lehetőség.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magánbiztosítói piac lenyúlására készülhet a kormány, hogy egyeseknek rendbe tegye az egészségügyetAz utóbbi években élénk magánegészségügyi piac alakult ki a biztosítók adómentessége miatt. Ennek most vége, de az állam befurakodhat, és az állampolgárok egy része továbbra is mehet a magánrendelőkbe.

Van azonban más tartalék is a rendszerben. Önmagában az a kettősség, hogy a lakosságnál lévő elkölthető pénz mennyisége nő, és ezzel párhuzamosan az állami egészségügyi ellátásról egyre több rémhír jelenik meg, arra ösztönzi az embereket, hogy baj esetén egyre többször ugorjon be nekik a lehetőség: legalább meg kellene nézni, hogy mennyiért lehet gyorsabb és kényelmesebb szolgáltatást vásárolni.

Leitner György, a diagnosztikával foglalkozó Affidea vezérigazgatója azt mondja, náluk a páciensek 10 százaléka jön saját vagy vállalati biztosítással, és 90 százalék még mindig „az utcáról toppan be”, azaz hirtelen szüksége van egy CT- vagy MR-felvételre, és zsebből kifizeti az árát. Ez arra utal, hogy a biztosítás esetleges megszűnése után is marad még játéktér a szolgáltatóknak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA választási hajrában a magyarok nem a migránsokat, hanem az egészségügyet tartották a legnagyobb problémánakAz Eurobarometer tavaszi felmérése bizonyos szempontból egészen megdöbbentő képet fest rólunk.

A kereslet demográfiai okok miatt is nő. Egyrészt a népességen belül egyre nagyobb a 65 év felettiek aránya, ami értelemszerűen megdobja a potenciális páciensek számát. Másrészt viszont a fiatalok oldaláról is erősödik az igény, mert pont ők azok, akik már teljesen másképp gondolkodnak az egészségügyről, mint a szüleik.

Ez legfőképpen abban mutatkozik meg, hogy a 30 év alatti korosztályban a megelőzés fontossága sokkal hangsúlyosabb. Jobb hírt pedig nem is kaphatna a magánszektor, mert üzleti modelljének egyik legfontosabb eleme, hogy ne (csak) a betegekből, hanem az egészséges populációból szerezze a bevételeit. Tipikus esete ennek a menedzserszűrés: ha évente elmész, időben felismerhetik a problémáidat, de egyben stabil bevételi forrást is biztosítasz a cégeknek.

A kereslet több szempontból is átlépett egy kritikus határt, ami lehetőséget adott az áremelésre, és ez még prosperálóbbá tette a piacot.

Másrészt beszélgetőpartnereink egyértelműen jelezték, hogy a magánrendelőkben megjelentek a középréteg tagjai is. A szokásos ABC kategóriákkal jellemezve (ahol az A a legvagyonosabb réteg) ez azt jelenti, hogy a C1-C2-be tartozó páciensek is gyakran megfordulnak már a magánklinikákon. Ha kell, akkor a család dobja össze a drága műtét költségét, de már itt tart az állami egészségügyből való menekülők stratégiája.

A harmadik fontos hatás, hogy az utóbbi időben a befektetők is mozgolódni kezdtek.

A piac elérte azt a méretet, ami már a nagyhalak számára is látható, ráadásul a növekedés nagy, és az elérhető profit mértéke is megfelelő.

A Bonitás 2002 Zrt., azaz Csányi Sándor érdekeltségi köre tavaly nyár végén vásárolta meg a Budai Egészségközpont 60 százalékát. Az Affidea nemrég jelentette be, hogy egyesül a Főnix-Meddel, ezzel megveti a lábát a szektorban szinte kötelező egyik alaptevékenységnek számító vállalat-egészségügyi szolgáltatásokban, és mellesleg bevétel alapján átveszi a piacvezető pozíciót a laborszolgáltatásokra szakosodott Synlabtól.

A Róbert Kórházban pedig egy olyan új befektetői csoport jelent meg, amely a hírek szerint csak kezdésnek tekinti a lépést, és azt vette a fejébe, hogy nekiáll a szétaprózott piac egybeolvasztásának, vagyis megpróbálja megcélozni a kisebb magánrendelőket is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat bevétel biztosítás egészségügy magánegészségügy növekedés Olvasson tovább a kategóriában