Az Európai Bizottság közvéleménykutatói március 17-26 között több mint ezer fős, személyes megkérdezésen alapuló felmérést készítettek Magyarországon, mint ahogy tették ezt az unió összes tagállamában. Két-három héttel voltunk a parlamenti választások előtt, ezért visszanézve különösen érdekes, hogy mit mondtak a magyarok a gazdaság, az oktatás vagy az egészségügy helyzetéről, és főleg: hogyan vélekedtek a migráns-kérdésről, illetve a terrorizmusról.
Mivel a választási kampány majdnem végig szinte kizárólag a migrációra és az azzal összefüggésbe állított terrorizmusra koncentrált, arra számíthatnánk, hogy ennek eredménye a tavaszi felmérésben is kidomborodik. De elég nagy meglepetésre nem így van.
Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy a magyarok mely ügyeket tartják a legfontosabbnak, amivel az országuknak szembe kell néznie. Az összehasonlítás kedvéért mellé tettük azt az átlagot is, amely az összes tagállamban végzett felmérésből jött ki.
Jól látszik, hogy a magyarok gyakorlatilag semmivel sem tartják fontosabb megoldandó kérdésnek a migrációt, mint az uniós átlag, a terrorizmust pedig jóval kisebb problémának tekintik.
Most nézzük meg, mit válaszoltak a magyarok arra, hogy szerintük melyek az unió szempontjából legfontosabb ügyek.
Ezekben a (magyar) válaszokban a migráció és a terrorizmus magasan az élen van. Vagyis kiderült, hogy a magyarok március végén is teljes mértékben tisztában voltak azzal, hogy ez a két ügy elsősorban az unió, és nem Magyarország fő problémája.
Hogy valójában mi a fő probléma, az is kiválóan leolvasható a fenti első grafikonról: az egészségügy annyira kilóg az adatsorból, hogy ha méterekről nézed a monitort, akkor is jól látod.
És ezzel tulajdonképpen végére is értünk annak, hogy miben különbözik jelentősen a magyarok véleménye az európai átlagtól. Ami önmagában is elég meglepő eredmény: gyakorlatilag mindenben eléggé belesimulunk az unióba, legfeljebb pár százalékkal lógunk ki a nagy átlagból.
A gazdaság állapotát például csaknem ugyanúgy ítéljük meg, mint európai polgártársaink.
Kelet-európaiként pedig nem lehet sokat csodálkozni azon, hogy a pénzügyi helyzetünket kissé rosszabbnak tartjuk, mint az átlag, bár az eltérés itt sem óriási:
És nagyjából ugyanez a helyzet akkor is, amikor arról kérdeznek minket, hogy a munkaerő-piacon hogyan ítéljük meg a saját helyzetünket.
Élet
Csak a magyarok lettek boldogtalanabbak a régióban a cseheken és a szlovákokon kívül
A kelet- és közép-európai régió 17 országából összesen ötben volt tavaly alacsonyabb a boldogságindex, mint Magyarországon.
Indokolatlanul sok hulladék keletkezik az egészségügyben
Rengeteget spórolhatna az ellátórendszer, ha nem lenne ennyire rászokva az egyszer használatos eszközökre.
Ne támogassuk tovább a gazdagokat!
Közvetlenül és közvetve is sok pénzzel támogatja a földgáz, a benzin és a gázolaj felhasználását az állam, ami növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Fontos
Ötdimenziós sakkjátszma vagy szimpla őrültség Trump vámháborúja?
Elemzők hada próbálja megtalálni a mestertervet az elnök külgazdaság-politikája mögött, mások szerint egyszerűen nem érti a gazdasági összefüggéseket.
Konganak a gáztárolók, több uniós ország lazítana a szabályokon
Az uniós gáztárolók feltöltésére vonatkozó szigorú szabályok lazításáról egyeztetnek a közösség tagállamai. Sokan a spekulánsoktól félnek.
Kozmetikázni akarja az inflációt a kormány, vagy a választók árérzékelésére játszik?
A boltok után a bankok következnek, a cél egyszerre lehet a statisztika kozmetikázása és hogy a választói bázis kisebb inflációt érzékeljen.
