Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. június 17. 08:26 Élet

A választási hajrában a magyarok nem a migránsokat, hanem az egészségügyet tartották a legnagyobb problémának

Az Európai Bizottság közvéleménykutatói március 17-26 között több mint ezer fős, személyes megkérdezésen alapuló felmérést készítettek Magyarországon, mint ahogy tették ezt az unió összes tagállamában. Két-három héttel voltunk a parlamenti választások előtt, ezért visszanézve különösen érdekes, hogy mit mondtak a magyarok a gazdaság, az oktatás vagy az egészségügy helyzetéről, és főleg: hogyan vélekedtek a migráns-kérdésről, illetve a terrorizmusról.

Mivel a választási kampány majdnem végig szinte kizárólag a migrációra és az azzal összefüggésbe állított terrorizmusra koncentrált, arra számíthatnánk, hogy ennek eredménye a tavaszi felmérésben is kidomborodik. De elég nagy meglepetésre nem így van.

Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy a magyarok mely ügyeket tartják a legfontosabbnak, amivel az országuknak szembe kell néznie. Az összehasonlítás kedvéért mellé tettük azt az átlagot is, amely az összes tagállamban végzett felmérésből jött ki.

 

Jól látszik, hogy a magyarok gyakorlatilag semmivel sem tartják fontosabb megoldandó kérdésnek a migrációt, mint az uniós átlag, a terrorizmust pedig jóval kisebb problémának tekintik.

Most nézzük meg, mit válaszoltak a magyarok arra, hogy szerintük melyek az unió szempontjából legfontosabb ügyek.

 

Ezekben a (magyar) válaszokban a migráció és a terrorizmus magasan az élen van. Vagyis kiderült, hogy a magyarok március végén is teljes mértékben tisztában voltak azzal, hogy ez a két ügy elsősorban az unió, és nem Magyarország fő problémája.

Hogy valójában mi a fő probléma, az is kiválóan leolvasható a fenti első grafikonról: az egészségügy annyira kilóg az adatsorból, hogy ha méterekről nézed a monitort, akkor is jól látod.

És ezzel tulajdonképpen végére is értünk annak, hogy miben különbözik jelentősen a magyarok véleménye az európai átlagtól. Ami önmagában is elég meglepő eredmény: gyakorlatilag mindenben eléggé belesimulunk az unióba, legfeljebb pár százalékkal lógunk ki a nagy átlagból.

A gazdaság állapotát például csaknem ugyanúgy ítéljük meg, mint európai polgártársaink.

 

Kelet-európaiként pedig nem lehet sokat csodálkozni azon, hogy a pénzügyi helyzetünket kissé rosszabbnak tartjuk, mint az átlag, bár az eltérés itt sem óriási:

 

És nagyjából ugyanez a helyzet akkor is, amikor arról kérdeznek minket, hogy a munkaerő-piacon hogyan ítéljük meg a saját helyzetünket.

 

Élet egészségügy Eurobarometer felmérés migráció terrorizmus Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2019. szeptember 14. 12:36 Élet

Miért lett hirtelen közellenség a városi terepjáró Németországban?

Nagyobb tömegű és magasabb építésű autó súlyosabb balesetet okoz, gondolnánk, de a statisztika nem feltétlenül ezt mutatja.

Avatar
2019. szeptember 12. 17:50 Élet

Sokan ráfizetnek, hogy nem akarnak szembesülni a siralmas anyagi helyzetükkel

A figyelmetlenség többféle lehet, de könnyen adóssághoz vezethet, ha homokba dugjuk a fejünk. Ezért fontos figyelemmel kísérni a személyes pénzügyeinket.

Váczi István
2019. szeptember 12. 11:46 Élet

Magyar üzletember vett milliárdos luxusvillát Los Angelesben

Los Angeles elitnegyedében, Bel-Airben vásárolt meg 6,1 millió dollárért (több mint 1,8 milliárd forint jelenlegi árfolyamon) Nagy György és felesége, Szekeres Ildikó – írja a Los Angeles Times.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. szeptember 14. 08:08 Vállalat

Az állam és a mobilhasználók is milliárdokat bukhatnak a tegnapi döntés miatt

Mindenki arra számított, hogy a Digi frekvenciát szerez magának és szétrobbantja a magyar mobilpiacot, erre egyszerűen kivágták őket a frekvenciatenderről.

Kasnyik Márton
2019. szeptember 13. 15:11 Pénz

Ha a béremelkedést akarják eltüntetni, jöhet a 444 forintos euró

Ha a jegybank célja a gyenge forinttal a versenyképesség javítása, akkor nem kell megállniuk 333 forintnál.

Stubnya Bence
2019. szeptember 12. 06:51 Élet, Világ

Alig használják több ezer tudós klímaváltozás elleni kedvenc fegyverét

A világ károsanyag-kibocsátásának 15 százalékát adóztatják jelenleg, és csak az országok töredékében olyan mértékben, amivel el lehetne érni a párizsi klímacélokat. A közgazdászok imádják a szén-dioxid-adót, a világ nem annyira. De miért?