Az Európai Bizottság közvéleménykutatói március 17-26 között több mint ezer fős, személyes megkérdezésen alapuló felmérést készítettek Magyarországon, mint ahogy tették ezt az unió összes tagállamában. Két-három héttel voltunk a parlamenti választások előtt, ezért visszanézve különösen érdekes, hogy mit mondtak a magyarok a gazdaság, az oktatás vagy az egészségügy helyzetéről, és főleg: hogyan vélekedtek a migráns-kérdésről, illetve a terrorizmusról.
Mivel a választási kampány majdnem végig szinte kizárólag a migrációra és az azzal összefüggésbe állított terrorizmusra koncentrált, arra számíthatnánk, hogy ennek eredménye a tavaszi felmérésben is kidomborodik. De elég nagy meglepetésre nem így van.
Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy a magyarok mely ügyeket tartják a legfontosabbnak, amivel az országuknak szembe kell néznie. Az összehasonlítás kedvéért mellé tettük azt az átlagot is, amely az összes tagállamban végzett felmérésből jött ki.
Jól látszik, hogy a magyarok gyakorlatilag semmivel sem tartják fontosabb megoldandó kérdésnek a migrációt, mint az uniós átlag, a terrorizmust pedig jóval kisebb problémának tekintik.
Most nézzük meg, mit válaszoltak a magyarok arra, hogy szerintük melyek az unió szempontjából legfontosabb ügyek.
Ezekben a (magyar) válaszokban a migráció és a terrorizmus magasan az élen van. Vagyis kiderült, hogy a magyarok március végén is teljes mértékben tisztában voltak azzal, hogy ez a két ügy elsősorban az unió, és nem Magyarország fő problémája.
Hogy valójában mi a fő probléma, az is kiválóan leolvasható a fenti első grafikonról: az egészségügy annyira kilóg az adatsorból, hogy ha méterekről nézed a monitort, akkor is jól látod.
És ezzel tulajdonképpen végére is értünk annak, hogy miben különbözik jelentősen a magyarok véleménye az európai átlagtól. Ami önmagában is elég meglepő eredmény: gyakorlatilag mindenben eléggé belesimulunk az unióba, legfeljebb pár százalékkal lógunk ki a nagy átlagból.
A gazdaság állapotát például csaknem ugyanúgy ítéljük meg, mint európai polgártársaink.
Kelet-európaiként pedig nem lehet sokat csodálkozni azon, hogy a pénzügyi helyzetünket kissé rosszabbnak tartjuk, mint az átlag, bár az eltérés itt sem óriási:
És nagyjából ugyanez a helyzet akkor is, amikor arról kérdeznek minket, hogy a munkaerő-piacon hogyan ítéljük meg a saját helyzetünket.
Élet
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Fontos
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
