Féléves mélypontra süllyedt a magyar háztartások állampapír-állománya februárban, miközben jelentős pénz áramlott a befektetési alapokba – írta a Bank360.hu a Magyar Nemzeti Bank friss adatait elemezve.

Számokban: a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) után februárban mintegy 500 milliárd forint kamatot fizetett ki a kincstár, az állampapír-állomány értéke azonban ugyanezen időszak alatt közel 340 milliárd forinttal csökkent.

• Eközben a hazai befektetési alapokba 114, a külföldiekbe 53 milliárd forint áramlott, a hazai részvényekben tartott pénz csaknem 30, a külföldiekben lévő pedig 7,2 milliárd forinttal nőtt.

Miért fontos ez? A számok arra utalnak, hogy a várakozásoknak megfelelően a kisbefektetők a korábbi inflációhoz igazított, ezért igen magas kamat jelentős részét nem forgatták vissza, azaz nem új állampapírokat vettek belőle, mert a most vásárolható eszközök az alacsonyabb inflációs környezetnek megfelelően jóval kisebb hozamot ígérnek.

Igen, de: a befektetési alapoknak egyre nagyobb arányban kell állampapírokat tartaniuk. Tavaly július óta a legtöbb típusúnak (még a részvényalapoknak is) eszközei minimum 5 százalékát állampapírban kell tartania.

• Idén októbertől az 5 százalék az éven túli állampapírokra vonatkozik, és emellett további 3 százalékot rövid lejáratú állampapírba kell elhelyezniük. Jövő áprilisban ez 6+4 százalékra nő, a kötvényalapok esetében pedig 10+5 százalékra.
• Ezzel a kormány bevallott célja az állampapír-kereslet ösztönzése, és így könnyebben csökkentheti a lakossági állampapírok kamatát, amiről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyíltan beszélt, és a Bónusz magyar állampapírnál már ez el is kezdődött.

Felülnézet: az az általános trend, amely szerint a hozamok csökkenése miatt a kockázatosabb eszközök felé hajlandóak nyitni sokan, azt is jelzi, hogy a szóban forgó kisbefektetők döntő része a pénzügyileg tudatosabb, és a pénzét akár hosszabb távon is befektetni képes lakossági rétegből kerülhetett ki.

• Egyszerűbben fogalmazva, amikor az állampapírok magas hozamot biztosítottak, vélhetően akkor is nagyrészt az aktív befektetők tették ide a pénzüket, és ők vonulnak most át a befektetési alapokhoz.

Tágabb kontextus: mindez egyébként nem meglepetés, csak újabb erősítő adatsor arra, hogy Magyarországon egy igen szűk réteg tudja/akarja hitel- és értékpapírokba fektetni megtakarításait, így valójában amikor arról beszélünk, hogy a lakosság (is) finanszírozza a magyar államot, érdemben annak csak a leggazdagabb 10-20 százalékára gondolhatunk.

• Az MNB 2020-as adatai is azt mutatták, hogy állampapírba és főleg részvényekbe csak a lakosság leggazdagabb 10-20 százaléka tette a pénzét. A magas kamatozású PMÁP-korszakban ez némileg módosulhatott, de most akár vissza is rendeződhet – a kamatjövedelem tipikusan kiáramolhat például az ingatlanpiac felé, vagy fogyasztás is lehet belőle.

• A kamatkifizetés Orbán Viktor érvelésének is egyik eleme volt, amikor arról beszélt, hogy 800 ezer embernek van megtakarítása állampapírban, és erősödik a magyar középosztály. A most nyilvánossá vált számok azonban ismét árnyalják ezt a képet, annak ellenére is, hogy a magas kamatok időszakában nőhetett az állampapír-vásárlók száma.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelfedezte a kormány a magyar középosztályt, de tényleg olyan izmos?2025 Orbán Viktor szerint a középosztály megerősítésének éve lesz. De kik azok a középosztálybeliek, és miért pont most kell erősíteni őket?

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz állampapír befektetés befektetési alap gazdagok kamat középosztály pmáp részvény Olvasson tovább a kategóriában