Kiderült, miért néz ki rendezetten az orosz költségvetés a közel három éve tartó háború ellenére. A Kreml egy kevéssé ismert, Ukrajna megtámadásának másnapján kiadott rendelettel kedvezményes hitelek nyújtására kötelezte az orosz bankokat a kormány által meghatározott feltételekkel, így részben úgy tudja finanszírozni a háborút, hogy az nem jelenik meg a költségvetésben.

Számokban: Craig Kennedy Oroszország-szakértő számításai szerint az előírás nyomán 2022 közepe óta 207-249 milliárd dollár értékű kölcsönt vettek fel hadiipari – gyakran hitelképtelen – cégek. Ez nagyjából egyenlő a költségvetés védelmi kiadásaival, ezt is számításba véve tehát sokkal nagyobb háborús nemzetgazdasági ráfordítást kapunk.

Miért fontos ez? A hitelnyújtás pénzteremtést jelent, ami korlátozott kínálat mellett (ami most Oroszországra jellemző) inflációt gerjeszt. A hivatalosan közel 10 százalékos (de egyes szakértők szerint valójában jóval magasabb) infláció miatt a jegybank 21 százalékra emelte az alapkamatot.

• Ez fojtogatja a gazdaság kedvezményes hitelekhez nem jutó részét, a változó kamatozású hitelt felvevők számára pedig törlesztési és csődkockázatokat okoz. Ez a bankszektorra is visszaüthet, akár rendszerszintű pénzügyi válságot okozva. Ennek veszélyét fokozzák a fellazított banki hitelezési feltételek.
• Ezek a gazdasági veszélyek befolyásolhatják a belföldi gazdasági-politikai stabilitásra általában kényesen ügyelő orosz vezetést abban is, hogy meddig és milyen áron próbálja háborús céljait elérni Ukrajnában.

Alulnézet: a problémák nem kerülik el az orosz állam egyik korábbi fejőstehenét, a Gazpromot sem, amely 22 százalékos kamatszinten vett fel rengeteg belföldi hitelt. Az európai piacának nagy részét elvesztő vállalat éppen 40 százalékos létszámcsökkentést fontolgat a menedzsment körében.

Reakció: „Néhány héttel a háború kitörése után Oroszországot lekapcsolták a SWIFT bankrendszerről. Ezt követően csak olyan, félbaráti országoktól tudtak volna hitelt felvenni, mint például Kína. Ezért választották azt a stratégiát, hogy házon belül kényszerítik a bankokat hitelezésre” – mondta a G7-nek Elek Péter befektetési szakember.

• „Nominálisan óriási számokról beszélünk, és látványosan megnőtt a teljes hitelállomány a vállalatok részéről, de ezt nem látom akkora problémának. Ne felejtsük el, hogy Oroszországnak nincs más lehetősége, csak az, hogy a saját gazdaságukon belül próbálják meg finanszírozni a megnövekedett költségeket” – tette hozzá.
• „Ha a cégek nem fizetik vissza a hiteleket, akkor a bankoknak ezt le kell írni veszteségként. Ilyen esetben a bank tőkemegfelelési mutatója nem lesz megfelelő, tőkét kell emelni. A nagy bankok többségi állami tulajdonban vannak, tehát állami tulajdonú bankok adnak hitelt állami hátterű cégeknek, miközben az állam is felvehetné ezeket a hiteleket. Nekem ez egy könyvelési trükknek tűnik” – mondta Elek Péter.
• A befektetési szakértő nem gondolja, hogy az Oroszországban ragadt külföldi bankok, például a Raiffeisen vagy az OTP hiteleznék az orosz államot, állami hátterű cégeket. Ezek a bankok piaci alapon működnek, PR-szempontból sem lenne előnyös, ha kiderülne, hogy a háborúhoz köthető orosz cégeket finanszíroznak.

Mi várható? Ahogy egy Putyin orosz elnök részvételével lezajlott tanácskozás mutatja, a hitelpiaci kockázatok nagyon is foglalkoztatják az orosz vezetést. Minél tovább háborúzik az ország, annál nagyobb az esélye egy pénzügyi válságnak, ami megrendítené a stabil, a háborút bármeddig finanszírozni képes Oroszország gondosan ápolt képét, gyengítve az alkupozícióját.

• Hasonló helyzetben korábban az állam átvállalta a problémás hiteleket, de a 200 milliárd dollár feletti összeg az ország teljes éves költségvetésének felét tenné ki. Még ha hosszútávra el is osztanák a költségeket, a törlesztés jelentősen megnehezítené az orosz hadsereg helyreállítását, korszerűsítését a háború után.
• A jegybank hiába kéri október vége óta a Kremlt, hogy állítsa le a kedvezményes hitelprogramot, a kormány erre nem hajlandó, hiszen akkor az állami költségvetésből kellene még többet fordítani háborús kiadásokra.
• A fenti pénzügyi kockázatok ismerete jelentősen formálhatja Ukrajna és nyugati támogatóinak háborús-stratégiai tervezését is, hiszen valójában közel sem olyan szilárd az orosz állam gazdálkodása, mint korábban látszott.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre jobban szenved az orosz energiaszektor a háború és a szankciók miattA költségvetési bevételek harmadát adó ágazat eddig jól teljestett, de egyre több probléma nehezíti a működését, amit az orosz fogyasztók is meg fognak érezni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValami nagyon nem stimmel az orosz szankciókkalHa a meghatározó orosz vállalatok profitjára néz az ember, nem tudná kitalálni, hogy Oroszország jelenleg a világ leginkább szankcionált országa.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFogy a jüan, akadozik az orosz kereskedelem az új szankciók miattNövekvő kereskedelmi és pénzügyi kellemetlenséget okoznak Oroszországnak és Kínának az Egyesült Államok legújabb pénzügyi fogásai, amelyeket újabb szankciók követhetnek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Világ bank háború hitel infláció kamat kreml orosz-ukrán háború Oroszország Sberbank tőkeemelés vállalati pénzügyek Olvasson tovább a kategóriában