Elérkezett Kína a "bármi áron" pillanathoz? | G7

(A szerző az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Komoly fellendülés után vannak a kínai részvénypiacok, miután jól kivehető változások történtek a kommunista állam gazdaságpolitikájában. Szeptember végén a párt legmagasabb grémiumai új irányokat szabtak a kamat- és a lakáspolitikának, amiben sok befektető lát lehetőséget, kérdés azonban, hogy az intézkedések menyire hatásosak, és milyen időtávra szólnak. A kulcs a tartós fordulathoz a megfelelő méretű és összetételű fiskális ösztönző csomag lenne, ennek részletei azonban csak lassan szivárognak.

A kínai Politbüro szeptember végén soron kívüli ülést tartott a gazdaságpolitikáról, ami már önmagában is arra utal, hogy a pártvezetés felismerte a változás szükségességét. A Politbüro ezután síkra szállt a „hatásos” kamatcsökkentés mellett, és az ingatlanpiac stabilizálását sürgette. Ami a költségvetési politikát illeti, első körben nem esett kifejezett szó pótköltségvetésről, de a Politbüro ismét szóba hozta az ultra hosszú lejáratú államkötvényeket és a helyi speciális kötvényeket, ezzel tápot adott azoknak a várakozásoknak, amelyek szerint egy nagy fiskális csomag bejelentése várható a közeljövőben.

A Politbüró szavai nyitott fülekre találtak, ugyanis

a kínai központi bank (PBoC) szinte azonnal 20 bázisponttal 1,5 százalékra csökkentette irányadó hétnapos kamatát, amivel meglepte a 10 bázispontos csökkentést váró piacokat. A lépés hatására a hitelkamatláb 20 bázisponttal, a betéti kamatlábak 25 bázisponttal, a középtávú hitelkeret kamata pedig 30 bázisponttal csökkent.
Ezzel párhuzamosan a PBoC 50 bázisponttal – súlyozott átlagban 7-ről 6,6 százalékra – csökkentette a kötelező tartalékrátát, ami önmagában 1000 milliárd jüan likviditást szabadít fel a bankrendszerben;
Ezen kívül a központi bank határozottan kérte a bankoktól, hogy a korábban kihelyezett jelzáloghitelek kamatát igazítsák az új kibocsátású jelzáloghitelekéhez. Mivel Kínában az ilyen kérésekre nem könnyű nemet mondani, ez az „intézkedés” idővel 50 bázispontos kamatcsökkentést hozhat, ami a PBoC becslése szerint 150 milliárd jüan kamattehertől szabadítja meg a lakosságot.
A PBoC továbbá likviditási eszközöket bocsájt a nem banki pénzügyi intézmények rendelkezésére részvények vásárlására és a tőzsdén jegyzett vállalatok számára visszavásárlások lebonyolítására.
A második lakást vásárlók számára a kötelező önrész 25-ről 15 százalékra – vagyis az első lakás vételével megegyező szintre – csökken, ami jelképesen véget vet a spekulatív befektetőket szigorúan korlátozó politikáknak.

Ezek a lépések nemcsak direkt módon hatnak a pénzpiacokra és a befektetési eszközökre, de azt is jelzik, hogy gazdaságpolitika szemlélete is megváltozott a monetáris politikával és a lakáspolitikával kapcsolatban. A monetáris lazítás és a lakáspolitikai kiigazítások azt jelzik, hogy a kínai vezetés újabb, a korábbiaknál nagyobb erőfeszítéseket tesz a gazdaság támogatására, de még mindig nem tűnik valószínűnek, hogy ezek elegendők lennének a gazdaság strukturális lassulásának megfordítására. (A kínai gazdaság és az ingatlanpiac hosszú távú kihívásairól bővebben itt lehet olvasni.)

A befektetők annyira örültek az új bejelentéseknek, hogy a kínai CSI 300 index a 2008 óta látott legnagyobb heti emelkedését könyvelhette el szeptember végén, majd október első hete után nemcsak ledolgozta az eddigi egész éves veszteségeket, de az idén legjobban teljesítő indexek közé is került, több másik kínai részvénypiacot reprezentáló társával egyetemben.

A Bank of America adatai szerint október elején soha nem látott mértékű tőke áramlott a fejlődő piaci és a kínai részvényalapokba. Noha az extrém mozgások mögött az alacsony pozicionáltság is nagy szerepet játszhatott, erre a gazdaságpolitikai irányváltásra mindenképpen érdemes odafigyelni.

Az első bejelentések után a befektetők a pénzügyminiszter október 8-ára időzített bejelentéseit várták, hogy végre fény derüljön a belengetett csomag méretére. Az előzetes elemzői várakozásokban a kétezertől a tízezer milliárd jüanos összegig sok mindent lehetett olvasni a csomag méretét illetően. Ehhez képest csalódást okozott, hogy a sajtótájékoztatón végül konkrét összegek nem hangzottak el, így a részvénypiacok korrigáltak is a magas szintekről. A bejelentés azonban fontos részleteket árult el a formálódó elképzelésekről. Az elhangzottak négy fő intézkedés köré csoportosíthatók:

a helyi önkormányzatok megsegítése a hitelkockázatok csökkentése érdekében (a központi kormányzat effektíve átvállalná a helyi önkormányzatok adósságait);
speciális kötvények kibocsátásával a központi kormányzat feltőkésítené a nagyobb állami tulajdonban lévő bankokat;
az ingatlanpiac stabilizálása (speciális kötvények kibocsátásával a helyi önkormányzatok eladatlan lakásokat és telkeket vásárolhatnának);
a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok támogatásának megnövelése.

A pénzügyminiszter megjegyzései az intézkedésekkel kapcsolatban szintén említést érdemelnek, azok tovább növelhetik a befektetői bizalmat azzal kapcsolatban, hogy a döntéshozók felismerték a probléma méretét, és készek mindent megtenni a megoldás érdekében. Lan Fo’an jelezte, hogy hajlandók érdemben emelni az adósságplafont, és kiemelte, hogy a központi kormányzatnak jelentős tér áll rendelkezésre az adósság és a költségvetési deficit növelése terén. Hozzátette továbbá, hogy nem csak ez a négy fő intézkedéscsoport az, amiben gondolkoznak, hanem további eszközöket is vizsgálnak a gazdaság élénkítésére és az ingatlanpiac, valamint a fogyasztás támogatására.

Bár a lépések rövidtávon segíthetnek stabilizálni a piaci hangulatot, az igazi próbatétel a konkrét részletekben és az intézkedések méretében rejlik majd. Az eddigi bejelentések alapján a GDP-növekedés nagymértékű megugrására a legtöbb elemző szerint nem lehet számítani, viszont a fiskális ösztönző csomag részeként megjelenő lakossági fogyasztást célzó támogatások új szemléletet tükröznek, melyre eddig még nem volt példa. Megfelelő méret esetén ez valódi változást hozhat a háztartások fogyasztásának ösztönzésében és a deflációs nyomás kezelésében.

A stabilizálódó ingatlanpiac a háztartások javuló várakozásaival együtt további hátszelet adhat a részvénypiacnak. Ez a hatás különösen pozitív lehet a fogyasztási cikkek szegmensében és a pénzügyi szektorban, azon belül is különösen a brókercégek és a vagyonkezelők forgalmára.

A szeptember végétől látható fordulat a kínai gazdaságpolitikában érezhetően más, mint az eddigiek: nagyobb, átfogóbb és koncentráltabb, mint a korábbi egyszeri bejelentések. A részletek bejelentésének lassú ütemezése, valamint a fiskális csomag méretével kapcsolatos bizonytalanság ugyanakkor nehézzé teszik annak megállapítását, hogy mennyire stratégiai változás, amit látunk, illetve hogy elég lesz-e a tartós fordulathoz. Avagy másként fogalmazva, nem világos, elérkezett-e Kína a „bármi áron”^*Elemzők által gyakran használt fordulat, amióta Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke 2012. július 26-án kijelentette, az EKB bármit hajlandó megtenni (“whatever it takes”) az euró védelme/megmentése érdekében, amivel sikerült megnyugtatnia a pénzpiacokat. pillanathoz, amikor tabuk nélkül bármit kész megtenni a gazdaságirányítás a növekedés támogatása érdekében.

Mindenesetre az irányváltás mindenképpen érezhető, és ez újra érdekessé teheti a kínai részvénypiacot, mely a Covid utáni újranyitást követő rali óta folyamatos lejtmenetben volt. Az amerikai Fed lazító monetáris politikája mellé csatlakozó kínai fiskális és monetáris lazítás kettőse pedig mindenképpen hátszelet ad a globális gazdaságnak, amire sok olyan országnak szüksége van (Magyarország is ilyen), amelyek különösen kitettek a külső makrogazdasági és pénzügyi környezet hullámzásainak.